Lénárt Andor: Az egri vár feltárásának története 1949-ig - Studia Agriensis 2. (Eger, 1982)
A vár tervszerű és szervezett feltárása 1925 és 1932 között - Gazdasági válság - az ásatás (feltárás) válsága
Más egyéb baj is van. Az árpádkori templom kiásott apszisán egy idő óta kőbe mélyen belekarcolt ákom-bákomok virítanak. A környék siivölvény fattyúi autogrammokat vágnak az évezredes kövekbe és ha sokáig így folytatják, olyan lesz a régi fal, mint egy vendégkönyv, A futballozó modern barbárok sem tudják megbecsülni ezeket a köveket; rongálnak, vésnek rajta, pusztítják a nagy áldozatokkal, sok munkával feltárt romokat. Pedig az ásatás vezetői mindent megtesznek, hogy az idő viszontagságaitól megóvják a falakat. Möller műegyetemi tanár tanácsára egy konzerváló folyadékkal fújják be a romokat, hogy az eső és a téli fagy pusztításaitól védjék. Elmondja Pálosi Ervin dr., hogy igen sok elvégezni való lenne még azokon a részeken is, amelyeket már kiástak. A felső folyosót be kellene kötni a lépcsőházba s a Gárdonyi sírja körül rendbe kellene hozni a terepet, elhordani a földet. De erre már nincs pénz, mert a nagytermet is, — egyik díszét a földalatti labirintusnak — csak hitelbe lehetett megcsináltatni. Jövő tavaszra vagy nyolcezer pengő kellene, hogy megindulhasson a munka. Talán sikerül összehozni a szükséges összeget. Csodálatos dolog ez. Ha bármely más helyen lenne a világon ez a vár, kicsit nyugatabbra, kincseivel, egyedülállóságával, romantikájával és tudományos értékével, tízezreket áldoznának arra, hogy kiássák, rendbehozzák és szétkiáltnák a négy szél minden tája felé a hírét. — Nálunk nem. Itt, hagyják, hogy két ember, lélekkel és hittel, de pénz nélkül:, innen onnan kiverekedve nevetséges összegeket, jóformán maga túrja a kincses földet. Itt, lehet széthordani, emlékbe elvinni a múzeum apró tárgyait, szabad barbárul belebieskázni a finoman faragott kövekbe. Milyen szomorú ez; és mekkora csodálkozó szemet nyit az idegen, ha ilyet lát nálunk! Szinte ki lehet olvasni a nézéséből: azt gondolja, hogy mi még ma is nyereg alatt puhítjuk a húst és a pusztákon kumiszt iszunk.”85 Az 1930. évben már elmaradt a honvédelmi miniszter segélye, melyet az előző évben még a Hadtörténeti Múzeumon keresztül juttatott el. A várban a megközelítést nehezítő útépítés, és a nehéz gazdasági viszonyok következményeként a belépődíjakból 30 %-kal kevesebb volt a bevétel. Az OTI baleseti osztályának váratlanul be kellett fizetni 500 pengőt. Csak a legszükségesebb munkák elvégzése után is, az évben 4400 pengő adósságuk maradt. Miskolczy István építési vállalkozónak 2500 pengővel, Kánya Gyulának 816 pengővel tartoztak. Mivel a két úr perrel fenyegette a Várásatási Bizottságot, Pálosi dr. kérte a polgármester engedélyét, hogy mint kibocsátó, az adósság fejében váltót írhasson alá. E váltókat a „leszámítolás sikere 77
