Lénárt Andor: Az egri vár feltárásának története 1949-ig - Studia Agriensis 2. (Eger, 1982)

A vár tervszerű és szervezett feltárása 1925 és 1932 között - Az ásatások eredménye 1925-1931 között

32. kép. A bemutatásra kész templomromok (nyugat felé, 1938)

vábbi kutatást,, hosszú évek költséges, fáradtságos munkáját követelték. A nehézléptű és századok döngölte földből a serényen pergő csákányok nyomán azután csodálatos dolgok kerültek napfényre.

Nem lesz érdektelen, ha rövid vázlatban beszélünk róla.

Eddig a várnak csaknem minden részén történtek talajtani kutatások és ezeknek az útbaigazításai alapján folytatódnak a rendszeres ásatások, melynek nyomán sikerült többek között megállapítani, hogy a vár régi falai különböző időkben háromféle rendszerben készültek: a fagerendaszerkezettel erősített bizantikus, az olasz quader és a magyar palánkrendszer szerint, melynél az alul 6—7 méter széles falak felfelé 1—2 méterre keskenyednek. Az eddigi ásatások során a falba épített alagútból körülbelül 600 méternyi összefüggő hálózatot tártak fel.

A föld felszínén a XVI. századból való két bástyát, az árpádkori román-stílű templom szentélyét és a köréje épített csúcsíves templom föhajóját tették szabaddá az északi fekvésű mellékhajóval együtt. Képzőművészeti, régészeti és történelmi szempontból egyaránt lényeges eredménye az ásatásnak az árpádkori tiszta román templom szentélyének

72