Lénárt Andor: Az egri vár feltárásának története 1949-ig - Studia Agriensis 2. (Eger, 1982)
A vár tervszerű és szervezett feltárása 1925 és 1932 között - Az ásatások eredménye 1925-1931 között
négy méter magasan feltárt apszisa, melynek belső falán ugyancsak az árpádkorból származó, ritka freskómaradványokra bukkantak. A szentélyben legutóbb török sírokat találtak, melyekben gyékénybe burkolt, a két métert jóval meghaladó muzulmán csontvázak feküdtek. A tatárjárás után őseink kijavították, illetve átépítették a templomot, éspedig a talált töredékek tanulsága szerint a kezdődő csúcsíves ízlés stílusában. Az átépítés módjából vonható le az a teória, hogy hazánkban az egyszer templomnak épített helyhez rendkívül ragaszkodtak s ezért az új templomot majdcsak kivétel nélkül a régi templom romjaira építették fel, sőt, a kicsivé vált templom köré kezdték építeni az új, nagyobb templomot úgy, hogy míg az új épület el nem készült, az építkezés magjául szolgáló régi templomot használni lehetett. A gótikus templomból sikerült meglelni a négyzet hatalmas pillér- kütcgeit, s az oratóriumba vezető lépcső feljárót, a sértetlen alapozású sekrestyét, amely az 1862-ben történt Henszelmann féle ásatások idején már egyízben napvilágra került, később azonban... újra beföldelték. Ugyancsak lényeges eseményeket produkált az ásatás a Dobó, illetve a Servita utcára néző meredek Tömlöc-bástyán, amelynek kapubejáratát és a mögötte levő 1704-ben felrobbantott boltozatokat teljesen hozzáférhetővé tették. A Kálvária-dombtól délre eső részen is gyors iramban haladt a feltárás és ma már az egykori sima pázsit helyén tátongó mélységek mutatják az egykor belső várudvar szintjét s a kazamaták elágazását. A munkálatok során számtalan értékes leletre bukkantak, melyek közül legjelentősebb a XVI. századból való, dúsan aranyozott fedeles kupa. Találtak azonkívül számos török áldozati edényt, fegyvert, üveget, edény- és cseréptöredéket szép magyar és török díszítőmotívummal. Azonban minden eddigit felülmúló jelentősége az ásatásoknak a fejlett kazamatás várrendszer megállapítása, amely méltán felénk fogja fordítani a külföld érdeklődését annál is inkább, mert az egri váron kívül nincs Középeurópában ily bámulatos tökéletességű földalatti kazamatarendszerrel megépített erődítés. A mohosodó, vén bástyafalak, titokzatos pókhálós üregek, a teker - vényes földalatti labirint egyszeribe országosan ismertté tették városunkat, melynek társadalma mindenkor kötelességéül érzi majd hálával gondolni a fáradtságot nem kímélő egész embert, tudást kívánó, ezernyi homályban maradt akadályba és nehézségbe ütköző feltárások két vezetőjének: Pálosi Ervinnek, Pataki Vidornak és az irányításban tevékenyen résztvevő Szmrecsányi Miklósnak nevére”.80 1930. május 17-én az Országos Magyar Idegenforgalmi Tanácstól 500 pengő segély érkezett az egri ásatások céljára.81 Az egri várbeli ásatások segélyezésére költségvetésileg felvett összeg, 1500 pengő kiutalásáról intézkedett a polgármes73
