Lénárt Andor: Az egri vár feltárásának története 1949-ig - Studia Agriensis 2. (Eger, 1982)

A várfeltárás kezdeti próbálkozásai - Ipolyi Arnold levéltári kutatásai és Balogh János ásatása

1. kép. Eger vára alaprajza.

A térkép Balog János főhadnagy vázlata (1661), Pálosi bejegyzésével (1026)

Károly építész vezette. Megtalálta a íőhajó szélességében a meglévőhöz a másik pillérköteg-alapozását és a mellékhajóhoz csatlakozó sekrestye alapfalait.

Ipolyi Arnold levéltári kutatásai és Balogh János ásatása

E feltárás kapcsán kezdett levéltári kutatásokhoz Ipolyi. Ezek, és az ásatás látható eredményei alapján először ő írt hosszabb tanulmányt az egri várbeli székesegyházról.1

Ennek történeti adatait így foglalta össze Szmrecsányi Miklós Az érseki lyceum lapidáriumának tárgybemutatójában: „A főkáptalan levéltárában van Bakócz Tamásnak egy 1502-ben kelt okirata. Ebben három falut adományozott a vári Szent János székesegyház keleti oldalát körülvevő kápolnák közül a

10