Lénárt Andor: Az egri vár feltárásának története 1949-ig - Studia Agriensis 2. (Eger, 1982)
A várfeltárás harmadik időszaka - Új ásatási tervek és újabb válság a feltárás során
tott iratok felülvizsgálata után 10 238 pengő 28 fillér bevétellel, 12 395 pengő 17 fillér kiadással; azaz 2156 pengő 89 fillér túl- kiadással. Az 1939. évi elszámolást tehát, ez összeggel kellett megnyitni. A felmentvényt a jelentés alapján megadta ugyan a polgármester ,,a szokásos óvatosság fenntartása mellett”, de ehhez a következőket tette hozzá: „Egyúttal Önt, mint az ásatások és a kerámiaüzem vezetőjét felkérem, hogy a jövőben minden egyes kiadási okmányon (nyugta, jegyzék, napszámbérlista stb.) szíveskedjék feltüntetni azt a körülményt, hogy a jelzett áru szállítása, a teljesített munka stb. a várbeli ásatások, ill. a kerámiaműhely részére történtek-e, továbbá szíveskedjék minden egyes kiadási okmányt (nyugtát, jegyzéket, heti bérlistát) kézjegyével ellátni, mely igazolja, hogy a kifizetésről tudomása van. A számvevőség javaslatában a felülvizsgálat alkalmával csak az ilyen okmányokat fogja elfogadni.”131 Ez a számvevőség javaslatában ilyen megfogalmazásban szerepelt: „ . . mert jövőben csak egy darab fecni elfogadható nem lesz”.132 A várfeltárás munkája tulajdonképpen megállt. Ahogyan a harmincas évek elején a nagy gazdasági válság hatása a város gazdálkodásában, úgy a végén a háborúra való készülődés, a Felvidék, majd Erdély és a Délvidék visszacsatolása, elfoglalása szüntette meg a feltárás folytatásának lehetőségét. Pálosi professzor is belefáradt az egyre nehezebb küzdelembe, melyet a pénzügyi fedezet megszerzése érdekében folytatott. Az 1939-es esztendő, túl a szinte már személyeskedésig menő hivatali figyelmeztetéseken, — gazdasági szempontból más tekintetben is nehéz volt Pálosi dr. számára. A jóváhagyott elszámolása részletei is erre utalnak. Az 1938. évi bevételek jegyeladásból 6645— P a kerámiaműhelyből 2813,28 P Eger város segélye 600 — P a Törökkert bére 180 — P Összesen: 10 238,28 P 108
