Lénárt Andor: Az egri vár feltárásának története 1949-ig - Studia Agriensis 2. (Eger, 1982)
A várfeltárás harmadik időszaka - Új ásatási tervek és újabb válság a feltárás során
A Törökkert bérlője, özvegy Kovács Józsefné 180 pengő hátralékban maradt. Ezért felmondtak neki, és a bérletet 1939. április 10-ig özvegy Morvái Istvánnéra bízták. A kiadások között szerepelt 2195,40 pengő visszafizetés Bu~ csay Amant Zoltánnak. A Barcsayval korábban kötött szerződést ugyanis felbontották. A Várásatási Bizottsággal kötött szerződés ellenértékéül Barcsay 5000 pengőt adott át korábban az ásatási költségek fedezésére. De ezért a kölcsönért kikötötte, hogy a magángyűjteménye egy részét a kazamatában mutathassa be belépődíjért. Az akkori szorult helyzetben levő Várásatási Bizottság a kölcsön elfogadásakor nem számolt azzal, hogy összeférhetetlen közgyűjtemény kezelésében részt venni hivatásos magángyűjtőnek. Amikor Barcsay egyre többet követelt a bizottságtól, Pálosi dr. felmondta a szerződést; mely felmondás után hosszú pereskedés kezdődött. Pálosi dr. a kapott kölcsön visszafizetése mellett döntött, amely természetesen súlyosan érintette az ásatások anyagi lehetőségeit. Ennek volt a következménye, hogy az 1938. évi túlfizetés miatt az 1939-es évet már 2156,89 pengővel kellett megnyitniuk. Ezt a hiányt Pálosi dr. részben a Heves megyei Takarékpénztár, a Heves megye kölcsöneivel és a maga pénzéből adott előleggel fedezte. A számvevőség javaslatára ehhez az elszámoláshoz kérte be a polgármester a kerámiaműhely vagyonleltárát. A műhely összvagyona 5017,07 pengő értékű volt.133 Az 1939. évi bevételek között szerepelt az évi jegyeladásból 6079,20 P a kerámiaműhely pénztárkönyve szerint 3121,82 P Eger város ásatási segélye 600 — P a munkások OTI-járuléka 60,12 P Összesen: 10 120,62 P Az 1939. év kiadásai között elszámolt Pálosi dr. az előző évi túlkiadásból 2140,86 P az ásatásokra fordított összeg 5193,26 P a kerámiaműhely kiadásaként 3428,23 P Összesen: 10 762,35 P-vel. 109
