Csiffáry Gergely: Egri céhemlékek - Studia Agriensis 1. (Eger, 1982)
Bevezetés
munkatársait is kikérdeztem e tárgyak némelyikének sorsa, eredete felől. Ezután a helytörténeti szakirodalomban kerestem adatokat. Sajnos, a Heves megye múltját feldolgozó történeti szakirodalom viszonylag kevés céhes feldolgozást tud felmutatni, de még kevesebb figyelmet szenteltek a céhtörténet kutatói a céhes tárgyaknak.3 A tárgyak meghatározása során segítségül próbáltam használni a szakirodalomban szereplő tárgyak leírását, ahol sikerült analógiákat találni. Más esetben egyes magyar múzeumok gyűjteményében szereplő tárgyakkal vetettem össze az Egerben meglevőket. Az adatok sorát sikerült kiegészíteni azokkal a megállapításokkal, eredményekkel, melyeket e tárgyak restaurálása a felszínre hozott. Nem tartjuk kizártnak, hogy így később még újabb adatok nyerhetők, főként, ha valamennyi céhláda restaurálása elkészül. Ezek biztosan színesíteni, gazdagítani fogják e tárgyakról szerzett ismereteinket. Itt jegyzem meg, hogy a céhes tárgyak azonosítási, meghatározási munkáinál nem volt lehetőségünk olyan természet- tudományos módszer alkalmazására, mint a fás szerkezetű darabok — főleg céhládák — elemzése. Elsősorban azok a céhládák jöttek volna számításba, melyek több különböző fából készültek, s adat v. felirat nélküliek. E módszer a tárgyak természettudományos jellegű megismerését segíthette volna elő. Viszont a dendrokronológiai vizsgálatok végzését túlzottnak és irreálisnak tekinthetjük XVIII—XIX. századi tárgyak meghatározásánál.4 Természetesen a múzeumban őrzött iratok vizsgálata és egyéb céhes dokumentumanyag is segített a tárgyak felderítésében. Az aprólékos munka eredményeként megállapítottuk, hogy az egri múzeumban összesen 55 darab olyan tárgyat őr- zünk, amelynek céhes eredete, kapcsolata van. Ezek megoszlása a következő: 7 db céhpecsétnyomó, 2 db céhbehívótábla, 7 db céhkorsó, ill. céhjelvényes korsó, 10 db céhláda, 3 db céhremek, 5 db cégér, 18 db céhzászló, 1 db azonosított céhládakulcs, 1 db céhkulacs, 1 db céhserleg? 7
