Csiffáry Gergely: Egri céhemlékek - Studia Agriensis 1. (Eger, 1982)
Céhládák
tóttá meg 1745-ben. Az egri német szűcsök létezéséről 1817- ben kelt szabadalomlevelük tanúskodik. A láda festése eredetileg igen színes volt, ma már erősen kopott. A sajátsága, hogy díszítményei között felfedezhető a csipkés szirmú tulipán, s ez a szűcshímzéseken gyakran alkalmazott elem. A céhládát XVIII. századi festő-asztalos munkának tartjuk, mely Egerben készülhetett. Céhes eredetére utal előkerülése az Egri Ipartestülettől, s a díszítményei, melyhez hasonlók az egri híres szűcsközpont termékein is felfedezhetők. Feltételezzük, hogy a ládát az egri szűcsök céhe használta. A népi asztalosmunkával készült céhládát az Egri Ipartestület ajándékozta 1949-ben az egri múzeumnak. Az egri szűrszabó legénytársaság ládája (40—41. kép) A szűrszabók Egerben privilégiumlevelüket 1775-ben kapták.189 Az önálló céh létrejöttét megelőzően a szűrszabók a szabócéhben dolgoztak. A szabók 1736-os céhszabályzatából tudjuk, 39. kép 71
