Csiffáry Gergely: Egri céhemlékek - Studia Agriensis 1. (Eger, 1982)
A céhek lakomaedényei
A CÉHEK LAKOMAEDÉNYEI A céhek lakomaedényei közé tartoznak a különböző céhkorsók, céhkancsók, serlegek, ónkupák, óntálak, poharak, tányérok s evőeszközök, melyek mind a céh tulajdonát képezték. Eszközei voltak a különböző ünnepi lakomáknak: mesterválasztás, céhládavitel, inas felszabadítása, mestei’ebéd, legényavatás stb. alkalmával. E „lakozásokon” a legfiatalabb mesterek szolgálták ki a céh többi tagjait. A céhedények ezeken az összejöveteleken jelentős szerepet játszottak és nemcsak kizárólag a lakmározás és más gyakorlati célt szolgáltak, hanem ezen túl, az együvétartozás, a társas szellem szimbólumaivá lettek. Az evésre szolgáló edények (tálak, tányérok) ilyen jelentősége csekélyebb. Viszont annál nagyobb az ivásra használt edények (poharak, serlegek, kupák, kancsók, kannák és korsók) becse. Az ivásra való céh- edények jelentőségét az is magyarázza, hogy ha a céhtagok bármelyikének helyzetében fontosabb változás következett be, az szertartásos aktus útján zajlott le, ünnepélyes lakoma és áldomás kíséretében.71 Az egri múzeum történeti gyűjteményében 9 darab különböző céhes lakomaedényt őrzünk. Ezek között van 2 céhkorsó, további 5 darab céhkancsó v. céhes bokály, különböző mesterségek díszes jelvényeivel, mint csizmadia, mészáros, ötvös. Ezen kívül rendelkezik a gyűjtemény 1 boroskulaccsal (csutora). Végül megtalálható a gyűjteményben az egri kalaposcéh egykori céhserlege, fedővel. A céhek lakomaedényei között figyelembe vettünk minden olyan tárgyat, amely konkrétan egri kaposolatú céhes emlék (kalaposok korsója, serlege) v. esetleg más helység valamely céhéé volt (bakabányai céhkorsó), akár olyan lakomaedény, amely céh jelvény eket ábrázol, vagy más esetben a tárgy céhes mesteré volt, vagy céhes mester számára készült. E tanulmányban következetesen céhes kancsónak, céhes bokálynak nevezzük a kisebb bortároló edényeket. Az ettől eltérő nagyobb méretű, díszes borosedényekre a céhkorsó'2 el29
