Csiffáry Gergely: Egri céhemlékek - Studia Agriensis 1. (Eger, 1982)

Céhpecsétnyomók

3. kép

az egri férfiak télen-nyáron általánosan használták. Viseletével 1918 után hagytak fel. A helybeli parasztemberek „pörcje” kalapnak is nevezték.'*8

Tudjuk, hogy e kalaptípust kedvelték Észak-Magyarorszá- gon, s így Borsodban, Mezőkövesd környékén. :!!) Az egri kalaposcéh pecsétjével egy időben készült a miskolci kalaposcéhé is. A két pecsétnyomó sok formai hasonlóságot mutat/'0 Viszont nemcsak a formai egyezést tartjuk figyelemre méltónak, hanem azt is, hogy az egri és a miskolci kalaposoknak ez időben fő terméke volt a „pörge” kalap, amely elsősorban a környék falusi lakossága számára készült, s mindkét céh pecsétjére rá vésték divatos terméküket.

Az egri német szűcscéh pecsétnyomója (4. kép)

A bőrruhát készítő magyar szűcsöktől a XIX. század elején különváltak a csak kelmeöltözetet prémmel bélelő német szűcsök. Ez a tény azt is jelzi, hogy a bőrruhát kiszorította a textília/'1 E szétválásnak lehetünk tanúi Egerben is.

Az egri céh szabályzatát 1817-ben kapta I. Ferenc királytól/'2 Az egri német szűcsök még 1818-ban elkészítették pecsétjüket — egyéb felszerelésekkel egyidőben. Ezt jelzi a nyomólapra vésett évszám, s a német nyelvű felirat: SIEGL. DER

17