Csiffáry Gergely: Egri céhemlékek - Studia Agriensis 1. (Eger, 1982)

Céhpecsétnyomók

4. kép

ERLAUER DEUTSCHEN KIRSCHNER ZUNFT. 1318. Fordítása: Az EGRI NÉMET SZÜCSCÉH PECSÉTJE. 1818/'3 Az egri pecsét díszítményei és kiállítási formájában sok rokonvonást mutat a miskolci szűcscéh 1765-ös pecsétjével, a gyöngyösi szűcsök 1756-ból származó céhládáján levő, valamint a Szepes megyei strázsai szűcsök 1839-ből való levelesszekrényén levő díszítményekkel, ahol két oroszlán kifeszített hermelin prémet tart.44

A szép kialakítású céhpecsétnyomó vésett nyomólapján két oroszlán barokk keretelésű hermelin prémet tart. Ez kétségtelenül a szűcsmesterségre utaló ábrázolás. A külön érdekesség, hogy az említett hermelin prémen, egy empire címerpajzson egy Unicornist (egyszarvút) találunk. Ez az állatalak is a pecsét egri jellegére utal, ui. 1694 után Eger címerállata lett az Unicornis v. egyszarvú. Az egyszarvú lóformájú, képzelt patás állat, melynek homloka közepén levő egyenes, hegyes szarva félelmetes fegyverül szolgált. Az ókori írók a valóságban is létező állatnak vélték, mely szerintük India és Afrika erdőségeinek rejtett tisztásain élt. A címerábrázolásban a gyorsaságnak, erőnek a szimbóluma volt. A középkori ikonográfiában gyakorta az erkölcsi tisztaság védőjóként is ábrázolták. Ilyenkor olyan állatként mutatták, amely támadóját lerohanja, pa18