Csiffáry Gergely: Egri céhemlékek - Studia Agriensis 1. (Eger, 1982)

Céhpecsétnyomók

Azt feltételezzük, hogy a szépmívű céhbélyegzőt Egerben vésték. Ezt abból is gyanítjuk, hogy a bélyegzőn levő feliratok tükrözik a német nyelvet helyi változatban beszélő készíttető mesterek nyelvismeretét. Ennek igazolására idézzük a pecsétnyomó német nyelvű rövidített feliratát olvasat szerint: DES. LOB. MEI. DIS. SCHÖ. GLA. DRX. BÜX. HAN. IN. ZIEGEL. 1733. A céh pecsétnyomóján szereplő felirat kiegészített, nyelvhelyes német változata így hangzik: DES. LÖB[LICHEN] MEI [STERN] DIS[CHLER] [TISCHLER] SCHÖ. [SCHLOSSER] GLA[SER] DRX [DREXLER] BÜXfLER] HAN[DWERKER] IN ZIEGEL. 1733.

A pecsétfelirat fordítása magyarul: A TISZTELETRE MÉLTÓ [EGRI] ASZTALOS-, ESZTERGÁLYOS-, LAKATOS-, PUSKAMÜVES-, ÜVEGESCÉH PECSÉTJE.Is

A pecséten levő feliratból még nem derül ki, hogy az egri céhes bélyegző lenne. Ezt két másik körülmény igazolja. Egyik az, hogy a céh 1732-ben nyerte levelét, s 1733-ban már pecsétnyomót készített. A másik, hogy a tárgy legutolsó tulajdonosa, Galassy Lajos a pecsétet nagybátyjától, Galassy Dezső épület- és bútorasztalostól örökölte, akihez a céhek 1872-es megszűnését követően került.

A társult céhbélyegzőn levő mesterség jelvények teljes egyezést mutatnak az 1675-ből származó Nassau (Ausztria) város asztalos-, esztergályos-, lakatos-, puskaműves-, üvegescéhének pecsétjén látható mesterséget ábrázoló szimbólumokkal.10 A két azonos szakmákat tömörítő céh bélyegzőinek formai egyezésén túl, figyelemre méltónak tartjuk, hogy az egri ötszakmás céh kapcsolatai Ausztria, osztrák terület felé mutatnak. A pecsétnyomó német felirata egyértelműen tükrözi a közös céhben a német v. osztrák eredetű, anyanyelvű mesterek többségét.

Az egri bodnárcéh pecsétnyomója (2. kép)

Egerben is, mint Tokaj-Hegyalján a hordókészítés mestereit bodnároknak hívták.20 Miután Egerben a régi időkben mindig új hordókba szűrték az új bort, s ugyanakkor hordóstul is adták el, mindig akadt bőven munka a bodnárok számára. A for-