Csiffáry Gergely: Egri céhemlékek - Studia Agriensis 1. (Eger, 1982)

Céhpecsétnyomók

2. kép

rások az egri bodnárokat igen korán és gyakran emlegetik, (Bakócz-Kódex. 1493—1496. Föl. 38.)2i

Az a tény, hogy hordóstul adták el a bort, magyarázza azt is, hogy a hordókészítéshez sok kádármesterre és legényre volt szükség. A magyarországi céhkataszterben 9 olyan mesterségről tesznek említést, ahol a céhek száma meghaladja a százat. Közöttük a kádároknak 109 céhszervezetük volt, s ez országosan is igen elterjedt szakma.22

Az egri bodnárok céhét 1703-ban alapították, s a céh szabadalomlevelüket 1703. április 21-én kapták. Az alapítók: HARTER .JÓZSEF, HARTER LÉNÁRT, LOHNER FARKAS és HUÉBER BOLDIZSÁR bodnármesterek voltak.2’1

Az egri bodnárok még 1703-ban elkészítették a szükséges tárgyakat: céhpecsétnyomó, céhláda, céhzászló. A céhpecsét- nyomón a készítés évszáma, a céh alapítási évével egyezik. Érdekessége, hogy ez az egyetlen egri céhpecsétnyomó, amelyet ezüstlapra véstek.

A nyomólap vésett felirata, olvasás szerint: SIGILL. DES, EUR. PINDER. HAND WERCK. D:PISCHOEL. STATT ERLAU, 1703. A pecsétnyomó német nyelvű felirata szöveghelyesen; SIGILL[UM] DES. EHR [SAMEN] PINDER HAND WERCK [ER]

13