Szilasi Ágota, H.: Víz - fény-szín-tér. Stílusvariációk egy technikára. Egri Országos Akvarell Biennálé 1968-2004 a Dobó István Vármúzeum kortárs akvarell gyűjteménye (Eger, 2006)
bizonyult. Ettől az időtől kezdve lassan-lassan megerősödni látszottak a művészi értékek a szűkén vett személyes és területi érdekek, vagy az aktuális kultúrpolitika által - számos esetben - támasztott értékelési szempontok, elvárások alapján történő kiállítási metódussal szemben. Már az 1974-es kiállítás kiírásakor a művészek meghívásánál nagy figyelmet fordítottak arra, hogy felkérést kapjanak a Magyar Képzőművészek Szövetsége Festőtagozatának és Észak-magyarországi Tagozatának tagjai mellett a Fiatal Képzőművészek Stúdiójának művészei is. Ennek eredményeként a 74-es kiállítás gerincét a fiatalok mellett a középgenerációs művészek alkotásaiból összeálló, igen erős kollekció alkotta. A művek között sétálva érzékelhetővé vált a modern és a konzervatív felfogások ütköztetése, mely a tárlat pozitívumaként értékelhető. Azonban már ekkor, a legjelentősebb művészeti folyóirat lapjain, súlyos kritika érte a válogatást amiatt, hogy a „technika egzaktsága tekintetében az egri AkvareU Biennálé nem azt adja, amit ígér." (Kovács Gyula) Az összegyűjtött képek között sok volt a vegyes technikával, gouache-val, temperával, vagy azok kombinációjával készült mű, de a kollázsok és a ragasztott applikációk, illetve egy-két szélsőséges esetben nyomdafestékes belefestések is előfordultak. 1976-ban a Képzőművészeti Alap által küldött címlista alapján a lehető legszélesebbre tágította a meghívott művészek számát a rendező múzeum azzal a céllal, hogy a későbbiekben, a tapasztalatok alapján a kört szűkíteni lehessen. így a 241 művész közel 1200 alkotása közül csupán 86 művész 144 festménye került kiállításra. Az ötödik biennáléra már körvonalazódni látszott egy állandó, az akvarell műfaját szeretettel és nagy kreativitással művelő kiállító gárda. így ismerősként függtek a paravánokon Bakallár József, Bartl József, Csohány Kálmán, Imre István, Iványi Ödön, Lóránt János, Litkei József, Mayer Berta, Miháltz Pál, Szekeres Emil, Udvardy Erzsébet, Végh András... munkái. Pozitív változásként értékelhető, hogy a Kulturális Minisztérium három művet megvásárolt a kiállított munkák közül a Dobó István Vármúzeum gyűjteménye számára, s a Heves Megyei Tanács is, első alkalommal biztosított 40.000 Ft fedezetet azzal a céllal, hogy elsősorban a biennálék anyagából, kortárs akvarell gyűjtemény létesüljön az egri múzeumban. S ez volt az első év, hogy a katalógus bevezető nem sajnálkozó hangsúllyal, védőbeszédként hangzó szavakkal bizonygatta, hogy az akvarell többre képes, mint silány, elhanyagolható, elavult technikaként a 7
