H. Szilasi Ágota szerk.: Az egri vár története. A gótikus palota kiállításának ismertetője (Eger, 2004)

VII. terem

A vár 1774 és 1777 között készített felmérési rajzai \ felmérési rajzok a belső vár középkori, illetve végvári időszakbeli épületeinek utolsó dokumentumai. 1783-ban a várat a püspökség visszakapta; a fenntartás magas költségei miatt a hasznavehetetlennek ítélt épületeket a gótikus palota kivételével fokozatosan elbontották. „Rákóczi pohara" 18. századi sziléziai munka. A sérült pohár oldalán köszörült palmettás díszítés látható a görög-római mitológiából vett jelenetekkel. Az 1922-es múzeumi leltárkönyvi bejegyzése szerint II. Rákóczi Ferencé volt. Holiesi fajansz patikaedény Telekesy István püspök címerével. 1743 körül A ma múzeumként működő lelekesv patikát 1713-ban alapította az Egerben letelepedő jezsuita rend, mely szerte Európában számos gyógyszertárat működtetett. A rend a török kiűzése után templom, iskola és rendháza építésébe kezdett a város főutcáján. Munkálataikat l elekesv István püspök 2000 rajnai forinttal támogatta, mely összeget a patika létrehozására fordították. A patika 18. századi felszereléséből származik a püspök címerével ellátott, folyadék tárolására alkalmas fajanszedény, mely ből Magyarországon 18(11) ismert. \z edény en lévő fenékjelzések szerint a holiesi gyárban készült, amely 1743-ban kezdte meg működését. ígv ez a patika felszereléséhez tartozó edény a gyár első termékei közül származhat. Ismeretlen 18. századi magyar festő: Telekesy István püspök (1699-1715) portréja Telekesy István nem csupán az egri egyházmegye püspöke, hanem Heves és Külső-Szolnok vármegye főispánja is volt. A Rákóczi-szabadságharc idején a lélekben mindvégig királyhű püspököt „az események áradata sodorta" a kurucok pártjára. Rákóczi a társadalmi egység szempontjából elengedhetetlenül fontosnak tartotta a magyar katolikus egyház vezetőinek megnyerését. Végül egyedül Telekesy volt az, aki hosszas rábeszélésre ugyan, de csatlakozott Rákóczi mozgalmához. 1705-ben az ő kezébe tette le Rákóczi a fejedelmi esküt a szécsényi országgyűlésen. 1707-ben pedig elsőként írta alá a I Iabsburg-ház trónfosztását kimondó nyilatkozatot. Politikai szereplése miatt 1709-ben az esztergomi érsek megfosztotta püspöki hivatalától, de ezt a döntést a szabadságharc bukását követően a pápa visszavonatta, és ezzel egy időben az egri vár 1710-es kapitulációjában játszott közvetítő szerepe miatt a császár is kegyelembe részesítette. 35