H. Szilasi Ágota szerk.: Az egri vár története. A gótikus palota kiállításának ismertetője (Eger, 2004)

VIII. terem

VIII. terem A vár építésének története maketteken A szórványos régészeti adatok alapján csak feltételezhetjük, hogy a várdombon a 11. században kialakult egyházi központot és az azt kiszolgáló kisebb települést valamilyen védőfallal vették körül. Ez azonban nem jelentett komolyabb védelmet az itt lakók számára, hiszen 1241-ben a Magyarországot elözönlő tatárok könnyűszerrel feldúlták Egert, ami azt mutatja, hogy ez a feltételezett korai védmű egyszerű palánkerődítés (favázas sáncfal) lehetett. A magyarországi várépítészet a tatár támadás szörnyű tapasztalatai nyomán indult fejlődésnek. Eger püspöke is ekkor kap engedélyt kővár építésére a királytól. \ 13-l-t. század folyamán fokozatosan épül ki az egyházi központot, illetve az egész várdombot magába foglaló püspöki vár. Követ kező lépésként a 15. század első felére a várdombtól keletre emelkedő Almagyarhegy lejtőjén lévő települést vették körül védőfallal. Ez az úgynevezett huszárvár, amellyel a vár védelmi vonalait igyekeztek „kitolni" az ostromlók számára kedvező támadóállást biztosító almagyari hegytető irányába. Jelenlegi ismereteinket a 15-16. század fordulójára kialakult falakkal és tornyokkal megerősített püspöki lovagvárról a IV. terem első makettje foglalja össze. A vár újabb, nagyobb arányú megerősítése és korszerűsítése a 1526 utáni polgárháborús viszonyok, majd a török hódítással fellépő közvetlen katonai fenyegetés hatására indul meg. Ebben a korban egy vár védelme ágyúk nélkül már nem lehetett elég hatékony. így a tüzérség számára megépültek az első bástyák, ágyútornyok (Sándor-bástya. Tömlöc-torony). Az 1540-es években a belső és a külső várat kőfallal választották ketté, egy újabb v édelmi v onalat hozva létre az Álmagyar-hegy irányába. A vár alatt elterülő várost is négykapus palánkfallal (favázas sáncfallal) és árokkal vették körül. Az építkezések Dobó kapitánysága idején újabb lendületet kaptak, de 1552-re a vár védelmi hiányosságainak nagy részét még így sem sikerült megoldani. A török támadást megelőző állapotot Tinódi leírása alapján a IV. terem második makettje mutatja be. A súlyosan megrongálódott vár helyreállítása és megerősítése már 1553-ban megkezdődött, de a kor követel menyinek megfelelő védelmi rendszer kiépítése csak az 1570-es években indulhatott meg. Azt. hogy a tervekből mi valósult meg 1596-ig, pontosan nem t udjuk, inert a török hódítást közvetlenül megelőző időszakból nem maradtak fenn felmérési rajzok, így csak utalásokra és a későbl| készült ábrázofásokra támaszkodhatunk. Az V. teremben látható makett csak egy a lehetséges rekonstrukciók közül. A két utóbbi mákett egy korábbi kiállításból származik. Szembetűnő rajtuk, hogy készítőik a várat a valós domborzati v iszonyoktól eltérően sík terepre helyezték, a falak és az épületek pedig —valószínűleg a szemléletesség érdekében - aránytalanul nagyok. A makettek fényképei a Hoelnagel-metszet nézőpontjához hasonló beállítással készültek.