H. Szilasi Ágota szerk.: Az egri vár története. A gótikus palota kiállításának ismertetője (Eger, 2004)

VI. terem

Eger... ErdélyországkizileImája (aranyalmája) ..." Erl ja Cselebi VI. terem A törökök rövid időn belül saját igényeiknek megfelelően alakították át a várat és a várost. A templomok jelentős részét mohamedán mecsetté építették át. egyiknek a minaretjét ma is láthatjuk. A város a Szegedig húzódó - hatalmas kiterjedésű - egri vilajet székhelye volt. A törökök nagyra becsülték a vár stratégiai szerepét, és védőrendszerét tovább tökéletesítettél Eger őrizetére a feljegyzések szerint a szultán 2000 katonát rendelt. Evlija Cselebi török utazó szeri a várbeli püspöki rezidencia az egri beglerl )ég palotája lett, de a janicsáraga is a várban lakott. Az erődítmény katonaságán kívül a városban a török lakosság mellett jelentős számban éltek különböző balkáni eredetű népcsoportok. A mohamedán hit előírásaival függött össze a fürdők létesítése. A várhoz közel nemrégiben tárták fel a gőzfürdő falait, amelyek alapján rekonstruálható a Validé Szultana fürdő 17. századi állapota. A város török korszakából származó régészeti leletanyag is tanúsít ja, hogy területünkön megnőtt a keleti kereskedelem. Jelentős perzsa és kínai porcelánáru. török kerámia, keleti fűszeres kelme érkezett ide. A hosszú együttélés során a törökök cs a magyarok kölcsönösen átvették egymás szokásait a ruházkodásban és az étkezésben, de hatások mutathatók ki egymás művészetében is. Szép példája a törökkori ötvösségnek az a díszes ezüstkupa, amely a vár régészeti kutatásai során került elő. Török talpas tál. 17. század A török-kori leletek gyakoriságában kiemelkedő helyen állnak a különböző színű és méretű talpas tálak. Jellegzetes bennük a felmagasodó sima, vagy kihajló peremű típus. A szemétgödör-leletek alapján helyi műhelyek működése is feltételezhető, ugyanis az ásatások során az égetéskor használatos, egymást elkülönítő úgynevezett „égető háromlábak is előkerüllek. t , • Török talizmán a vár ásatási anyagából, 17. század n 1968-ban a Szépbástya régészeti kutatása közben az ágyúdomb nyugati aljáMin lévő 17-18. századi épületmaradvány ok omladékai mellett az út szintje alatt néhárfv centiméterrel érdekes tűnik kori lelet került elő. A lelet egv hosszúkás szögletes fénfok volt, amelyben összehajtogatott papírlapot találtak arab írásjelekkel. \z elmosódótt írásjelekből csak néhány szó volt értelmezhető: „... áldása (.

\llahnak)Mohamedrmcsaládjára és mindannyiunkra... " \ szöv eg és a papírlap alján lévő úgynevezett .Hnágikus quadrat", valamint az ékkövekkel díszített fémtok alapján joggal feltételezhető, hogy egykori tulajdonosa ,.talizmán"-ként őrizte. A rajta lévő fel függeszt őfiilek alapján vagy v nvakban,vagy ruhára tűzve viselte. 29 \