H. Szilasi Ágota szerk.: Az egri vár története. A gótikus palota kiállításának ismertetője (Eger, 2004)

V. terem

Noszvaj község román kori templomának festett kazettás famennyezete. 17. század második fele Az Egertől 10 km-re fekvő község középkori templomáról 1332-ben olvashatjuk az első írásos feljegyzést. Ezt a 15. században gótikus hálóboltozattal fedett templomot a falu protestáns gyülekezete használta a 16. század közepétől. A gyülekezet a török hódoltság időszakában is gyakorolhatta hitét, így megbízást adhatott a templom háborúk során megrongálódott, beszakadt boltozatának lefedésére, egy kazettás síkmennyezet elké­szítésére. \ falusi templomok építészeti szempontból egyszerű megoldású deszkarnennyezetei­nek dekoratív kií'eslése — a református Int puritán képigényének megfelelően — olyan szokás volt, mely hazánknak úgyszólván minden vidékére kiterjedt. A15. század végétől váltak elterjedtté nem csak a templomokban, hanem a világi épületekben is, de fénykorukat a 17-18. században élték. \ noszvaji templom mennyezetének első mesterét nem ismerjük, de a feliratok alapján tudjuk, hogy a táblák már 1700-ban egy nagyszabású helyreállítást igényeltek. Az 173-t­es teljes javítást és kiegészítést végző, provinciálisai)!) tudással bíró mester nevét már pontosan tudjuk, hiszen a kétfejű sast ábrázoló táblán a következő büszke felirat olvas­ható: „ISTEN SEGEDELMEBÜL MUNKALOTA A MISKÓ ASZTALOS IM KE 1734". Az 1600-as évek második felében készült noszvaji famennyezet első, ismeretlen festőaszUalos mesterének, aki igen magas színvonalon végezte el munkáját, az egész országban elterjedt, sajátos mintakincse volt. A gazdag középkori biblikus jelkép­rendszerrel átszőtt dekoráció figurális és ornamentális motívumkincsében a magyar és a keleties mintakészlet, valamint az olasz-reneszánsz formavilág keveredik egymással. A mester kedvelt motívuma volt a jelértékű négyszirmú rózsa, vagy a szövevényes le­veles indafonat mellett a népi díszítőművészetből átvett stilizált tulipán vagy szegfű. Szembetűnő az is, hogy a válto­zatos növényi díszítés mellett szép számmal található az ábrázolá­sok között hitmagyarázó, ám a református hitnek megfelelő, mindig szimbolikus jelképiséggel átszőtt figurális téma - fa, szar­vas. pelikán, gólya, kígyó. sas... — is. Az 1928-ban lebontott noszvaji templom kazettás mennyezeté­nek megmentett fatáblái az 1965-ös restaurálás óta látható­ak az egri Dobó István Vármú­zeum állandó történeti kiállítá­sán, ahol egy. az észak-magyar­országi kazettás famennyezetek egyik igen korai darabjaként tá­rul a múzeumlátogatók elé. 28

Next

/
Thumbnails
Contents