Berecz Mátyás – B. Gál Edit – B. Papp Györgyi – Császi Irén – Fodor László – Horváth László – H. Szilasi Ágota: Heves megye első ezer éve (Eger, 2000)

Megyénk az Osztrák-Magyar Monarchiában (K.und K.)

Megyénk az Osztrák-Magyar Monarchiában (K.undK.) Az 1867-es kiegyezéssel létrejött a soknemzetiségű Osztrák-Magyar Monarchia. Ezzel széles körű gazdasági és társadalmi fejlődés indulhatott meg a magyarországi területeken is. A külföldi tőke beáramlása kedvező gazdasági változásokat hozott. Kiépült a hazai bankrendszer, mely segítette a mezőgazdaság és az ipar fellendülését. A társadalom szerkezete is módosult, új elemekkel bővült. A nagybirtokos osztály - az agrárstruktúra következtében - továbbra is vezető szerepet játszott. A politikai élet legfőbb irányító tényezője, a feudális maradványok reprezentánsa és őrzője maradt. Mellette megjelent és gazdasági, politikai szerephez jutott a nagyiparos és nagytőkés uralkodó osztály, a finánctőke képviselete. Kialakult és megerősödött a közép- és kistőkések rétege, valamint a közép- és kispolgárság, melyeknek a politikai szerepe elenyésző volt. A köznemesség eladósodása a dzsentri-hivatalnok réteg megszületéséhez vezetett. A dualizmus évtizedeiben bontakozott ki a közép- és kisbirtokos paraszti réteg önálló arculata. A kapitalizálódás miatt átalakult mezőgazdaság azonban nem tudott mindenkinek elegendő munkát adni. Az agrárnépesség nagy részének, - melynek birtokszerzési kilátásai nem voltak - lehetőségei csak abban álltak, hogy vagy kivándoroltak Amerikába, vagy az ipari munkássághoz csatlakoztak. Az osztállyá szerveződött munkásság a politikai harcokba is új irányt, célt és formát hozott, A technika, a gazdaság fejlődése, a társadalmi változások, a polgárosodás folyamatának előrehaladásának következtében az életformában, az életviszonyokban is jelentős módosulások történtek. A megye életében is nagyarányú változásokat hozott a kiegyezés. Az első legfontosabb eredmény az volt, hogy visszaállt a törvényes rend Heves- és Külső-Szolnok vármegyében. Kialakult a megye pókján önkormányzata. Átszervezték a közigazgatást, melynek legfőbb hatása, hogy felszámolták az 1569-ben létrehozott ketto's vármegyét. Az 1876. évi XXXIII. törvénycikk értelmében így Heves vármegye újra önálló közigazgatási egységként működött. székhelye Eger maradt. Később Felsőtárkányt is a megyéhez csatolták, ezzel 116-ra emelkedett a megyei települések száma. A megye népessége az 1890-es népszámlálás adatai szerint az ország legtisztábban magyar nyelvű területei közé tartozott, az itt élők száma pedig 233 789 fő volt. A lakosság meghatározó, döntő többsége római katolikus, de megtalálhatóak voltak itt a református, a zsidó és a görög katolikus, valamint ortodox vallás követői is. A tőkés termelési viszonyok kialakulása Hevesben - az országos helyzettől eltérően - nehezen indult meg. Ennek egyik meghatározó oka a krónikus tőkehiány volt. A mezőgazdaság területén a nagybirtokosok ugyan némi hitelhez jutva kapitalizálni tudták birtokukat, de a kis- és középbirtokosok többsége a századfordulóra tönkrement Főtéri részlet vdrcshdza ás polgári iskoldvu! A gyöngyösi Fó tér a századfordulón