Berecz Mátyás – B. Gál Edit – B. Papp Györgyi – Császi Irén – Fodor László – Horváth László – H. Szilasi Ágota: Heves megye első ezer éve (Eger, 2000)

A barokk

Sámuelnek vannak a legjelentősebb birtokai. A felszabadító harcok után, a XVII-XVIII. század fordulóján a nemesség arculata is megváltozik. Több főnemesi család kihal (pl. Országh, Thököly stb.), s ugyanakkor a köznemesség soraiból, a hivatali pályán rohamosan előretörő, jó gazdasági érzékkel rendelkező új nagybirtokos réteg alakul ki (pl. Grassalkovich, Orczy). Az 1740-es évektől Heves megye egyik legnagyobb világi földesura Grassalkovich Antal lett. Köznemesi sorból küzdötte fel magát a legnagyobb főurak közé, A megye területén a hatvani és a debrő-parádi uradalom birtokosa. Az egykor Rákóczi kézen lévő debrő-parádi uradalmat 1740-ben vásárolja meg gróf AspremontReckheim Károly Goberttől és gróf Althan Mihálytól. A hatvani uradalom falvaira hat évvel később, 1746-ban teszi rá kezét. Az ő földesurasága nagyarányú fellendülést hoz a településeken. Grassalkovich egész életét a hatalmas építkezések jellemzik. Mint a katolicizmus elkötelezett híve minden falujában és városában parókiát és templomot építtet vagy renováltat. Mivel gyakran látogatta birtokait, mindenhol igényeinek és főúri személyének megfelelő vidéki lakot emeltet. Hatvanban, a város közepén az 1750-es évek végén építteti fel kastélyát, s 1762-re már áll Gombos pusztán a magtárat, lovardát, tehenészetet és juhászatot magában foglaló majorság, amely a XVIII. századi magvarországi gazdasági építészet egyik legszebb, legszínvonalasabb alkotása. Gyöngyös főterén az 1740-es években épült városi palotája, amelynek földszintjén hat boltot alakít ki, s ad görög kereskedőknek bérbe. De nem csak ő építkezik. A XVIII század minden főúri család életében a kastély- és palotaépítések kora. Ekkor készül el Gyöngyösön Haller Sámuel és az Almásyak városi palotája, ekkor épül Pétervásárán Keglevich vagy Koszvajon a Szepessy Sámuel kastélya, mind-mind a barokk világi építészet kiemelkedő alkotása. A XVHI. században mindinkább megerősödik Eger központi szerepe. Kiheverve a török megszállást, polgársága mindinkább erőre kapott, s megindult a város fejlődése. A település központjában (pl. a mai Széchenyi utcában, a Dobó téren stb.) barokk lakóházak épülnek. A megye legnagyobb földesurai függetlenül attól, hogy residenciális házuk Gyöngyösön, Hevesen, vagy máshol van, Egerben mindannyian házat emeltetnek maguknak. A XVIII. század közepén Gerl Mátyás tervei alapján felépült a megyeháza, amely ettől kezdve a közigazgatás és a gyűlések színtere lesz. A század második felének legnagyobb földbirtokosai: az egri püspökség, a káptalan, a világiak közül a Grassalkovichok, Almásyak, a báró Brúdernek, a Hallerek, Nyáryak és Orezyak. Heves megye falvainak nagy részében azonban nem egy, hanem egyszerre több földesúr rendelkezett birtokjoggal. A legnagyobb birtokközösség Haller Sámuel és a „négy línea", vagyis az Orczy, Bossányi, Szunyogh és Török családok között jött létre. Még a XVI. század második felében enyingi Török Ferenc kapja adományul guthi Országh Kristóf Heves és Nógrád megyei birtokait, egy óriási területet: Sirok várát a hozzá tartozó falvakkal és pusztákkal, Oroszlánkő és Nána vár tartozékait, összesen csaknem száz települést. Ez a hatalmas birtokkomplexum Török Zsuzsanna kezével 1620-ban Nyáry Pálra szállt. Ettől kezdve azonban osztódni kezd a vagyon. Nyáry Borbála „része" Megyetérkép a barokk korból