Berecz Mátyás – B. Gál Edit – B. Papp Györgyi – Császi Irén – Fodor László – Horváth László – H. Szilasi Ágota: Heves megye első ezer éve (Eger, 2000)

A barokk

A barokk O-t" A 150 éves török megszállás idején, az 1569-ben egyesített kettős megye - Heves és KülsőSzolnok - területe a hódoltsághoz tartozott. A XVII. század végi felszabadító háborúk során a megye nagy része elnéptelenedett. Nagyon sok a pusztává vált helység, amelynek lakossága házait, földjeit hátrahagyva az egyre gyakoribb harcok elől egy-egy nagyobb városba menekült. A középkorban még népes falvak közül egyesek végleg eltűntek, pl. Csal, Encs, Detrefalva, Danczer, Bene stb., s a XVIII. század elejére, már csak mint egy-egy nagyobb település határához tartozó puszta őrizték meg nevüket. 1687-ben a kettős megye teljes egészében felszabadul a török uralom alól, s kezdetét veszi az újjáépítés és újranépesedés évtizedekig tartó folyamata, amelyet 1703 és 1711 között még egyszer megakasztanak a kuruc-labanc harcok. A szatmári békekötés után -•jtítLK * r siralmas kép tárul az ide érkező elé. A hevesi és egri járás majdnem teljesen néptelen. A tiszafüredi és gyöngyösi járásban körülbelül 50%-os a pusztulás, míg a pétervásári járásban a falvak 1/5-e vált néptelenné. A legkevesebb „vérveszteség" a Hatvan környéki területet érte. A teljes népesség ekkor közel 60%-kal volt kevesebb, mint az 1550-es évek elején. A néptelenné vált területek 1687 és 1733 között spontán jobbágyvándorlások, jobbágyszökések révén népesülnek be ismét. E spontán betelepedés során részben magyar, részben szlovák parasztok lepik el az egykor elhagyott telkeket. A magyarok elsősorban a Tisza melléki síkságokra, valamint a hevesi és gyöngyösi járás majorfalvaiba telepednek, míg a szlovákok főleg a szőlőművelésre alkalmas Gyöngyös környéki dombvidéken találnak új otthonra, de belőlük kerültek ki a mátrai huták munkásai is. Szlovákok települnek Domoszló, Markaz, Vécs, Kisnána, Pálosveresmart, Szűjla Terpes stb. falvakba - hogy csak néhányat említsünk a hosszú sorból. Az így betelepült népcsoportok bár viseletükben - különösen a városba költözők - asszimilálódnak, évszázadokon keresztül őrzik különállásukat, sajátos közösségtudatukat, hagyományaikat, 1734 után ezeket a spontán vándorlásokat a szervezett földesúri telepítések váltják fel. A megye három legnagyobb földbirtokosa, az egri püspökség, az egri káptalan és Grassalkovich I. Antal német parasztokat és mesterembereket ültet elnéptelenedett birtokaira. így lesz új telepítésű Kerecsend, Nagytálya, Egerszalók, Aldebrő és Kompolt is. A német iparosok elsősorban a városokban (pl. Hatvan) építhetnek házat. A meginduló fejlődés nemcsak a lakosság számarányának növekedésében, hanem a falvak, városok fejlődésében is megmutatkozik. Az egész XVIII. századot a nagyarányú építőmunka jellemzi, amelynek lő mecénásai a terület földesurai. Ok azok, akik a barokk életérzésnek megfelelően a templomok mellett hatalmas, reprezentatív kastélyokat és városi palotákat emelnek maguk és csaladjuk számára. Heves megyében az 1600-as évek végén II. Rákóczi Ferencnek és nővérének, gróf Erdődy Györgynek, gróf Kohárv Istvánnak és báró Haller Barkóczy Ferenc püspök portréja