Pandula Attila: Kivégzés, tortúra és megszégyenítés a régi Magyarországon (Eger, 1989)

Kivégzés

— 14 — Kerékbetörés E minősített halálbüntetési nem végrehajtásának több módja ismert, így az elítéltet kerékre kötözték, tagjait, testét vasbottal törték beíe a kerék küllői közé. Másik elterjedt mód volt, amikor az elítéltet csupasz földre fektették, testét kifeszítették, végtagjait karóhoz kötözték. Alája négyszögletű, háromélű fadarabokat ún. kis- és nagyjászolokat helyeztek. A jászolok fokozták az áldozat kínjait. Ezt követte a test szétverése. E művelethez sima, élesre faragott falú, tompa vagy éles pengével ellátott kereket, később tuskót, vasdorongot, kalapácsot használtak. A végrehajtást kezdhették felülről lefelé, ilyenkor az első nagy ütést a nyakszirtre vagy a mellre mérték, ami gyors halált okozott. Szigorított végrehajtás esetén azonban a műveletet alulról fölfelé hajtották végre. Az áldozatnak először végtagjait zúzták szét, s csak lassan jutottak el a nemes szervekhez vagy a fejhez: „Minthogy Winter Mertus ... Pünköstünnepén a becsületes és emberséges Hurst Benedek polgárt . .. gyilkos módon megtámadta, azután ... őt fejszével leütötte, reá még két ütést tett és így megmadta, azután ... őt fejszével leütötte, reá még két ütést tett és így meggyilkolta. Azonfelül pénzét és ruháját rabló módon magához vette ... Annálfogva az Érdemes Bíró úr és Tanács azon ítéletet hozza, hogy ... fönnemlített Winter Mertus ... kerékkel, tagjainak megtörése által kivégeztessék, és azután nyilvánosan rátétessék. Még pedig az ő sokszoros esdeklő kérésére ez a büntetés kegyelemből enyhíttessék tehát ugyanis először két keze amelyet a fejsze mellett eszközül rosszra használt, és azután szíve töressék össze és végül a többi" (Körmöcbánya, 1617). Előfordult, hogy könnyítésként lőporzacskót tettek az elítélt mellére, amely a csapásnál felrobbant és azonnal halált okozott. Esetenként a már más módon kivégzett — pl. felakasztott — elítélt holttestét törték csak kerékbe. Szokás volt, hogy a kerékbetörtek holttestét vízszintes kerékre téve közszemlére tették. Magyarországon az utolsó végrehajtott kerékbetörés Ilória és Closca esetében volt, 1785-ben Gyulafehérváron.. Karóbahúzás Az elítéltet ráültették és a lábára kötött kötelek segítségével ráhúzták a karóra. Ha gyors halált akartak, akkor a karót nemes szervbe vezették. Az ügyesebb hóhérok azonban úgy tudtak karóba húzni, hogy a közszemlére kitett szerencsétlen elítélt még napokig kínlódott. Ez a minősített halálbüntetési nem elterjedt volt Magyarországon. Nők ilyen büntetésére azonban ritkábban került sor: „Hedvig nevű felső-volyai illetőségű férjezett nőt, parázna és feltűnő erkölcstelen életmódja miatt a pellengérnél nyilvánosan karóba húztak" (Bártfa, 1590).