Szepes (Schütz) Béla: Hatvan község története (Sopron, 1940)

Gazdasági viszonyok

életét és gazdasági berendezkedését szilárd alapokra fektette, s bár egyelőre kedvezőtlenebb helyzetbe kerültek, mégis azért, mert a földesűr nem használta ki az urbárium adta előnyöket, később az hathatós védelmet nyújtott a századvégi földesúr kapitalista törekvéseivel szemben.1* Az urbárium legfőbb előnye pedig az volt, hogy a letelepedett jobbágy bizonyos feltételek mellett szabadon elköltözhetett innen. „Liberae migratio- nis” — mondja az urbárium fején levő írás.

Az 1770. év körül még sok telepes jött Hatvanba, de ezek már nagyobbrészt zsellérek voltak, mert a földesúr több telket nem osztott ki.

Feltűnő, hogy 1770-ben is sok, 118 jobbágy mellett 180 zsellér van, vagyis a zsellérek száma mindig több, mint a jobbágyoké, ezek számát a telkesgazdák másod- és azután született fiai is szaporították.

Az új, urbáriális földosztásnál a telkek kisebbek lettek s így sok maradvány — remanentialis — föld maradhatott. Azonban a telkek száma lényegesen nem szaporodik. Később, 1784-ben is csak 1 és fél telekkel van több, mint 1770-ben, azonban a telkek elaprózódnak.

1711- ben 28 jobbágynak van egész, 35-nek fél, 13-nak negyedtelke,

1712- ben 10 jobbágynak van egész, 52-nek fél, 69-nek negyedtelke és 20-nak háromnegyed telke,

1770-ben 17-nek van egész, 101-nek féltelke,

1782-ben 11-nek van egész, 101-nek féltelke, 32-nek negyedtelke,

1784-ben 13-nak van egész, 93-nak féltelke, 41-nek negyed- ' telke,

1711—12-ben a Rákóczi felkelés után igen sok a helyet kereső telepes, de valószínű, hogy igásjószág és felszerelésben kicsi a tehetősségük, 1770 után is még tetemes számban jönnek főleg szlávok és németek, ezeknek kell helyet szorítani, azért aprózódnak el a telkek.

A szántóföldek most is a varsányi oldalon vannak a „Hid előtt”, Pest megyében, valamint a horti és csányi út elágazása után a két út között és azoktól jobbra és balra, amint azt az 1863. gazdasági térkép mutatja, a rétek és legelők pedig a gombosi határvonaltól a Zagyva és Heréd mentén egészen Boldogig és Fényszaru felé vannak.

Ügy látszik, hogy az urbárium a gyakorlatban mégsem vált be, mert 1774-ben a földesúr özvegye új szerződést köt a telepesekkel, mely szerint ezek egész telkenként 36 napi munkát végeznek, szántani 4 marhával fognak, a szekérmunka helyett esetleg két-két napi gyalogmunkát, a házasok (zsellérek)

78