Szepes (Schütz) Béla: Hatvan község története (Sopron, 1940)
Gazdasági viszonyok
10 napig, a hazátlanok 6 napos gyalogos robotot végeznek. A robotváltság szekértől 20, gyalogmunka után 10 krajcár. A többi teher az urbáriális reguláció szerint marad. 1782-ben — bizonyára a földesúr kívánságára (már a fiú vette át a gazdálkodást) — új szerződést kötnek a jobbágyok. Eszerint a régi fizetés maradjon, az 52 napi robotból 32 napot fognak leszolgálni, 16 napot pedig 20 kr-ral megváltani s ez 71 y2 sessiót számítva, 381 frt 20 kr-t tesz ki. Ezenkívül fizetnek házanként (171 telepes ház van) 1 frt-ot. A német taksád sok és Pólyák nemes füstpénz, robotváltság és marhalegeltetés fejében 121, háztól pedig 5 frt-ot fizetnek, mivel rétet és kukoricaföldet ingyen kapnak. Ez összesen 605 frt-ot tesz ki. Fizetnek továbbá a régi rét árendájáért 800 frt-ot, cullináriák megváltásáért 1 sessio után 1 frt 26 kr-t, összesen 78 frt 39 kr-t. Kenderdézsma és fonás megváltási ára 30 kr., összesen 35 frt, 45 kr., két és egyharmad borjúért — 1 borjút 4 frt-ba számítva — 9 frt 20 kr., a malomért 12 frt-ot. összesen 293 frt 4 kr-t. A szerződés 3 évre szól. A szerződés szövegéből azt látjuk, hogy a földesúr gazdálkodásában a merkantilirányzat lép előtérbe. Lehetőleg minden természetbeni szolgáltatást megváltat a jobbággyal. Az a fontos, hogy készpénzhez jusson, mert pazarlóan él, elfelejtette apja tanítását, hogy a jobbágyot szeresse és gyámolítsa.1* Gazdálkodás 1770 után. Úgy látszik, hogy Hatvanban a kétnyomásos gazdálkodási rendszert csak 1790—1800-ban váltotta fel a háromnyomásos, a prépost ugyanis még 1777-ben és 1794-ben is kétnyomásban gazdálkodik.17 Tehát valószínűleg a telepesek is így gazdálkodnak. A háromnyomásban, a három részre osztott területet felváltva részben ugarnak hagyják, másik részét őszivel, a harmadikat tavaszival vetik be. A tavasziak tarlója ugarnak mar rád, tavasszal, nyáron és ősszel felszántják, ebbe kerül azután a búza-rozs, ezek learatása után tavaszig műveletlen marad a föld, akkor felszántják és az árpát a búza, a zabot a rozs helyére vetik. Most is kevés búzát, sok rozsot és kétszerest, árpát és zabot termelnek. Búza név alatt értették a búzát és a kétszerest (triticum és mixtum). A kétszeres termése inkább rozs volt így is számolják el a magot. Termelnek még a nyomáson kívül kisebb mértékben tönkölyt, kölest, pohánkát, babot, borsót, lencsét, fontosabb a káposzta és főleg a kender, dohány és tengeri, 1800 után a burgonya; de akkor is gabonargazdálko17 Orsz. lt. Urb. et Conscr. F. 188.39 és 181.11: „Dantur item Agri in duas Calcaturas” és „... Séd cum ad duas Calcaturas sit subdivisi...” 79
