Szepes (Schütz) Béla: Hatvan község története (Sopron, 1940)
Gazdasági viszonyok
szántóföld után robotot és kilencedet (és egyházi tizedet, amelyet rendszerint a földesúr bérel az egyháztól) szalmában, a legelő ellenértéke fejében vajat, csirkét, tojást, ajándékképen borjút; a szőlőhegyért borkilencedet, de ebben a földesúr állandó mennyiségre is megegyezhetett a jobbággyal (hegyvám). A robot heti 1 igás vagy 2 napi gyalogos volt, de a fő mezei munkák idején megkettőzhető az. A munkanap napkeltétől napnyugtáig tart, szántani 4 ökörrel kell, egyéb igásmunka 2 ökörrel. Szekeret, boronát, ekét a jobbágy ad. A hosszúfuvarra 4 egésztelkes gazda egy 4 ökrös szekeret ad. A dézs- mát, roboton kívül, a jobbágy a község belterületén kijelölt helyre tartozik vinni. Egy telek 40 kéve nádat vág a nádiás fejében. A jobbágyszolgáltatások értékét a királynő 47 forint 65 dénárban állapította meg maximálisan egész telkenként, mégpedig: a census 1 frt, a termények hányada 80—80 dénár- nyi értékben, a munkanap értéke nyáron 1 frt, télé 50 dénár, baromfi, vaj, méz, stb. 80 dénár, 4 napi fuvar 6 frt, 3 napi hajtókötelezettség a vadászaton 30 dénár, 1 öl fa beszállítása 50 dénár, borjú vagy bárány 1 telekre 5 dénár. Az urbárium behozatalának célja az volt, hogy a jobbágy állami adózása ellenőrizhető legyen, továbbá, hogy a földesúr kénytelen legyen vele emberségesen bánni és hogy a jobbágy és családja fenntartására évi kb. 255 frt 28 kr. jövedelem jusson, mint olyan összeg, amelyből az és családja megélhet. A jobbágy tehát nem volt tulajdonosa a teleknek, az és a hozzátartozó részek a földesúré voltak, csak az ingóságaihoz és befektetésekhez volt tulajdonjoga, ezeket a földesúr beleegyezésével értékesíthette. Hatvanban az urbárium — úgy látszik — minden nagyobb zökkenés nélkül átment az életbe, bár maga a földesúr is ellenezte behozatalát1* és bizonyosan a jobbágyok sem fogadták szívesen, mert az azelőtti kb. 30 y2 hold állag helyett most csak 28 holdból áll a telek, vagyis az 1768-i kb. 2055 m. holdnyi szántóföldjük és kb. 87 holdnyi beltelkük helyett most csak 1890 hold szántóföldjük és — a zsellérek telkei nélkül — csak 671/2 holdnyi beltelkük van. Viszont a régi 275 hold rét helyett 675 holdnyi rétet kaptak. Tudjuk azonban, hogy Grassalkovich Antal igen humánusan bánt a jobbágyaival, az urbáriumnak a jobbágyokra hátrányos pontjai nem alkalmazta, az allodiális (urasági) gazdaság is kicsi volt még akkor, úgyhogy nem ragaszkodott az úrbéres szerződés által megállapított jogokhoz, a robotnak csak egy részét használta fel, úgy mint azelőtt is. Tagadhatatlan azonban, hogy az urbárium a jobbágyok 11 11 Wellmann J. id. m. 77
