Szepes (Schütz) Béla: Hatvan község története (Sopron, 1940)
A politikai község
kirendelni, előállítani, az átvonuló katonaságot elszállásolni, stb. Ezzel szemben a bíró önmaga nem robotol, a földesúmak nem adózik, ugyanígy a törvénybíró sem. Ily körülmények között nem csuda, ha senki sem akar bíró lenni, a megye pedig elrendeli, hogy a házhelyek sorrendje szerint mindenki köteles elvállalni egy évre a bíróságot.” Ez minden községben általános, Hatvanban is 1755-től kimutathatóan évenként változik a bíró személye. 1770-től kb. 1800-ig még rosszabb lesz a helyzet. A füldesúr tetszésétől függ az, hogy kit válasszon meg a nép bírónak és az a földesúr tisztje jelenlétében választhat a földesúr által kijelölt 3 egyén közül egyet, akinek hivatalos működése fölött a földesúr felügyeletet gyakorol, azt el is mozdíthatja, megbüntetheti (1. az urbáriumot). A jegyzőt és esküdteket (tanácsbeliek) azonban a földesúr beavatkozása nélkül választja a lakosság. Hatvan oppidum szervezete csak 1848-ban, ill. 1885-ben módosul, amikor az ez évi XXII. te. a mezővárosok jellegét megszünteti és községi szervezetbe szorítja, amellyel elveszti azt a csekély önállóságát a köz- és rendőri igazgatásban, amivel ezideig még renlelkezett. Elől említettük az 1452-ben kelt oklevél pecsétjét. Ez Hatvannak jelenleg ismert legrégibb pecsétje és az egri káptalan magánlevéltárában található," ahol a hozzátartozó oklevél fekete selyemsodratán függ. Az oklevél rövid tartalma az, hogy Wracz István és Chepe Mátyás, Nagyhatvan mezőváros bírái, az egri káptalannal megegyezést kötnek a káptalannak járó bortized mikénti szedése ügyében. A pecsét fészke kerek alakú, 40 mm széles, halványsárga viasz; középen sötétebb sárga viaszba nyomták a tulajdonképpeni pecsétet, amely 22 mm átmérőjű, kerekített háromszögletű középkori címerpajzs, ennek szélén 4 mm széles keret van a legenda (felírás) számára. Ha a címerpajzs háromszögletű alakját, továbbá a legenda kezdetét jelző kereszt elhelyezését, a betűk régi majuscula alakját nézzük és azokat összehasonlítjuk az 1238, 1278 és 1311. évekből ismeretes Patafi Péter, továbbá a Csák nemzetségbeli Péter nádor és István nádor pecsétjével, illetve címerével," szembeötlő, hogy a mi pecsétünk a külsőségekben feltűnően hasonlít ezekhez; erre is támaszkodva, pecsétünk keletkezési idejét az 1300. év utáni időre tehetjük. Ismeretes, hogy I. Károly, de főleg Nagy Lajos és Zsig- mond királyunk alatt Magyarországon is virágzott a lovagkor Hóman—Szekfü: M. története V. 127. ” Nro. 23. D. 3. F. 1. 1. " Bárczai Oszkár; A heraldika kézikönyve 2. 344., 528. 28
