Szepes (Schütz) Béla: Hatvan község története (Sopron, 1940)

A politikai község

Molnár Imre, Fűzi (Füsi) Jakab, Muha Mihály és Török Ferenc, az első bizonyosan a főbíró, 1729-ben Romhányi Mihály a bíró, esküdtek Fehér András és Pap István, 1730-ban Schiga György, 1737-ben Molnár Pál, 1740-ben Tusor Márton, vele együtt törvénybíró Molnár Mihály, 1755-ben Bugyiás András, 1756—57- ben Batta Sándor, 1772-ben Karácson János, 1774-ben Bálint Albert, 1775-ben Molnár András, 1776-ban Szurcsik István, 1777-ben Tót Mátyás, 1778-ban Karácsonyi János, 1780-ban Juhász Ferenc, 1781-ben Caterig, 1782-ben ismét Karácsony János, 1788-ban Takács Ferenc, 1789—90-ben Baranyi János, 1794-ben és 1802-ben Túri József a főbíró, ugyanakkor tanácsbeliek: Baranyi János, Pilissi Pál, Fülöp János, Papp Mihály.3® Azután csak 1848-ból ismerjük nevüket, ez évben Hirling Mátyás, 1849-ben Csányi Gergely (számadóbíró), 1851—7-ig Sampa Ignátz, 1858-ban Dósa János, 1860—61-ben Dósa Imre, 1861—64-ig Repka János, 1861-ben és 1865-ben Fekete András, 1865-ben Snap Henrik, 1869-ben Kókai Mihály, 1871-ben Rozmaring Mihály, 1872—-5-ben Véber Antal, 1879-83-ig Fekete András, 1884—6-ban Dósa János, 1887—8-ban ifj. Lakatos János, 1889—1906-ig Berényi István, 1907-ben Csányi János, 1908-tól Túri János, 1936-tól Fülöp István a községi bíró.

A jegyzőválasztás valószínűleg 1770 előtt is a földesúr közvetlen befolyása nélkül történt. A jegyzők közül ismerjük 1711-ben Pagi Ferencet, 1712-ben és 1720-ban Czigledi István, 1733-ban Apáti, 1740-ben Pap István, 1774—82-ig Kisvárdai László, 1782—88-ig Fogas Mihály, 1788—9-ben Holóczi József, 1790-ben Mickula, 1809-ben Szedeczky (Szádeczky) Mihály, 1860—91-ben Homonnay Szilárd, 1891—98-ban ifj. Homonnay Szilárd, 1898-tól 1917-ig Farkas Dezső, 1917-től Várkonyi Sándor, 1939 óta Magnin Alfréd a vezetőjegyző. Ezekből állott a községi elöljáróság: bíró, törvénybíró és tanácsból és nyilvánvalóan már nagyon korán van jegyző (kancellária 1452-ben). A szőlőhegy igazgatását a promontorialis elöljárók végezték, a hegybíró (judex montanus), hegyi albíró és 6—12 esküdt.

Az elöljárókat 1700 előtt és után, mint mondottuk, a lakosság választotta, a földesúr — úgy látszik — nem avatkozik a választásba. Azonban, bár Hatvant állandóan oppidum jelzővel említik, lassanként mint önálló életű közigazgatási egység teljesen megsemmisül, ügyeit többé nem a telepesek maguktól, hanem a földesúr és a megye utasításai intézik. Belső élete nincs többé a helységnek. A bíró tisztsége nem irigylésreméltó, kötelessége a rovást (az adót) kiszámítani, behajtani, a hida- Icát, gátakat jókarban tartani, az előfogatos- és kézimunkalajstromokba a robotszolgáltatásokat bevezetni, a robotolókat

" Orsz. lt. Urb. et consc. F. 181. N. 11.

27