Szepes (Schütz) Béla: Hatvan község története (Sopron, 1940)

A politikai község

a 13 század végén Heves megyével egyesíttetett. A megye részletesebb közigazgatási beosztását csak 1546-tól ismerjük, ekkor már járásokra van osztva és ezeket a közigazgatást végző szolgabírák nevéről nevezik. Hatvan 1564-ben Kürthy Sebestyén szolgabíró járásába tartozik, amely járást később első, vagy gyöngyösi járásnak nevezik. 1867-ben a gyöngyösi járást 4 részre osztják. Hatvan a harmadik részbe, a nagyrédeibe tartozik. 1872-ben a megye megszervezi a pásztói járást, ide tartozik Hatvan 1883-ig, amikor a járási székhelyet Pásztóról Hatvanba helyezik át, illetőleg Hatvan székhellyel új járást, a hatvanit szervezi meg a megye. Ez a beosztás a mai napig fennáll.

Hatvanban az első szolgabíró 1885-ben Isaak Gyula, a későbbi alispán és főispán, utána Mártonffy Lajos 1907-ig, majd Zaleszky Imre 1917-ig, utána Okolicsányi Imre, a későbbi alispán, 1921-ben dr. Kékessy Dezső, 1933-tól pedig vitéz dr. Tö- mösváry János.

A város belső szervezetéről az elől elmondottakon kívül alig tudunk valamit. Nyilvánvaló, hogy 1452-ben jelentékeny, fejlett és gazdag község, két bírája van (az egyik talán a törvénybíró) Wracz István és Chepe (Csépe) Mátyás. A közigazgatási berendezkedés — úgy látszik — igen demokratikus lehetett, az ez évről ismert oklevél többször emlegeti a polgárokat (cives és concives), mint akiknek nevében a két bíró intézkedik, sőt az oklevél pecsétje is a polgárokról (Sig. civium) szól, a földesurat pedig csak éppen említi az oklevél, tehát elég széleskörű autonómiája lehetett községünknek.

Később csak 1693-ban hallunk ismét a város közigazgatásáról, ez évben Szőlősy István a főbíró, 1696-ban Farkas György. 1700-ban is főbírót választanak a hatvaniak, mégpedig a nemesek ellenkezése dacára maguk közül, a telepesek közül. Megindul a vetélkedés, a régi gyűlölködés jobbágy és a bizonyosan csak akkor, 1686 után beköltözött armalis nemesség között. Az 1700. évi városi jegyzőkönyv szerint (csak egy lapját találtuk meg Nagyrédén): „Anno Dmy (domini) 1700 Die 26 Április választatott Fő Bírónak Hatvanban Fejér András, de némelly óhaj miat, meg nem esküdött; tudni illik, hogy né- melly helyünkben levő Nemessek, nem akarták Birájok(na)k ismerni, melly Nemessek iránt formáltatott az Becsületes Vá- ras az Tekintetes Administratiora (megye), hogy ha a Nemessek nem akarják a Városy Birótt Birájok(na)k ismerni, menyének ki a vorosból.”

Később már részletes adataink vannak a városi bírákról, 1711-ben Thot (Tót) András a bíró, 1712-ben Kovács András, 1719-ben megválasztják Sotus Pált, 1720-ban Kása Andrást. 1722-ben „judices civitatis” Babocsai János, Zahari Ferenc,

26