Szepes (Schütz) Béla: Hatvan község története (Sopron, 1940)
A politikai község
Hatvan hovatartozandósága miatt pere támad Nógrád megyével. Az ez év október 29-én tartott megyei közgyűlésen a vármegye alispánja bemutatja Nógrád megye átiratát, amely azt állítja, hogy Hatvan Nógrád megyéhez tartozik, miután a két megyét a Zagyva választja el, de a Zagyvát a törökök régi árkából elvezették és így Hatvan, mesterségesen fordíttatott a Zagyva folyón innen. Hatvan különben is a váci egyházmegyéhez tartozik — mondja tovább az átirat —, ahová egész Nógrád megye, és jelzi, hogy a visszacsatolás érdekében Nógrád már lépéseket tett a nádornál. Nógrád megye Koháry Istvánt küldötte ki, hogy Heves megyével elintézze az ügyet. Heves megye visszautasította a kívánságot és óvást emelt az ellen, hogy Nógrád megye Hatvan közigazgatását magához ragadni megkísérelje. A megye feliratot intézett a királyhoz azt kérve, hogy bizottságot küldjön ki, amely előtt Nógrád megye követelésének jogtalanságát beigazolni fogja. Természetes, hogy Nógrádnak ez ügyben megindított lépései sikertelenek maradtak. A török uralom után a kamara lép fel a mezőváros földes- uraként, majd mint királyi adomány 1701-ben Salm gróf birtokába kerül. Hatvanról általános leírásunk is van, az 1711 évről.” Eszerint a mezővárosban „az öreg emberek emlékezete szerint” 200 jobbágytelek (sessio) van. Budától 8 postamérföldnyire fekszik a Zagyva mellett. A török háború idejében kiváló erősség volt velük szembeni?). Nógrád és Pest megyével határos. A híd mellett van a Salm hercegtől épített, de a Rákóczi felkelés alatt elpusztult major. Hatvan határos Hort, Csány, Fényszaru, Boldog és Túra falvakkal, Kartal, Verseg, Heréd, Apc, Ecséd, Terény (?) pusztákkal (puszta helyekkel). Területe jó 2 órányi. Szántókban, legelőkben, kaszálókban bővelkedik, van jól megművelt, de részben elpusztult szőlőhegye, erdeje nincs. A lakosok száma részint a pestis, részint az abban az időben itt állomásozó egy zászlóadj- nyi császár-királyi katonaság sanyargatása miatt nagyon megfogott; jórészt katholikus, a helységben plébánia van és csinos templom orgonával, ezenkívül kápolna is a városon kívül. Négy vásárjuk is van. A városhoz 5 jóföldű puszta tartozik Heves megyében, ú. m. Gombos, Sáp, Varsány, Bay és Nagyhatvan (a mai Sashalom p.?), utóbbi Csány faluval határos. 1711, ill. 1729-ben Hatvant Starhemberg G. Tamásnak adja donatióba a király, aki 1746-ban a várost és a hozzátartozó a* Conscr. dóm. Hatvan. Hédervári. Grassalkovich lt. hatvani rész f. 1, 16. 20
