Szepes (Schütz) Béla: Hatvan község története (Sopron, 1940)
A politikai község
uradalmat Grassalkovich Antalnak adja el. Ekkor kezdődik Hatvan virágzása, emelkedése. Mária Terézia alatt lezajlanak a porosz háborúk, Hatvan pénz-, termény- és véráldozatot hoz. A királyné országos jellegű intézkedései folytán 1771-ben városunk is új urbáriumot kap. H. József kora következik, a lázas munka és újítások évei. Hatvanban is utakat, hidakat építenek, iskolákat állítanak, ipar, kereskedelem fejlődik (posztógyár), a földesúr gabona- termelése emelkedik, a császár rendeletére megtörténik az első teljes népösszeírás, házak összeírása és számozása. Mindenről statisztikát kell beküldeni, vetésről, élelemről, termelt gabonáról, a tisztviselőkről. (Hatvanban ez időben 1 kath. lelkész, 2 káplán, 1 megyei tisztviselő, az átkelési biztos, postamester, 1 jegyző, 2 imok, 1 kezelő, 1 kántor, 3 urasági tisztviselő van.”) A város határát katonai, majd később adókataszteri szempontból felmérik. Ezzel kapcsolatban 1783-ból leírásunk is van róla." Eszerint a város Puszta Gomlastól (Gombos puszta) %, Lőrincitől 2y2, Ecsédtől 23/4, Horttól 1%, Boldogtól 2y4, Túrától 2yz órányira van. A városnak következő, szilárd anyagból emelt épületei vannak: Meglehetős nagy urasági kastély, a plébániatemplom, a plébánia. Gyárak, vendéglő, sörfőzőház és egy kis, fallal körülvett kapucinus kolostor. A Zagyva oly mocsaras, hogy folyását csak egyes helyeken lehet észrevenni, mert a széles és lapos völgyben a folyó elterül s a legkisebb mélyedésekbe is belefolyik és azokat mocsarassá teszi, másrészt azonban a forró napokon teljesen kiszárad a meder. Közvetlenül a város mellett (a mai gőzmalom helyén) a folyó egy, Hatvan és Boldog között még két malmot hajt, ami a rétek elárasztását még inkább elősegíti. Hatvan alatt, az első malomnál van egy rossz állapotban levő híd (a mostani híd helyén), amelyen csak száraz időben és könnyű fuvarral lehet átmenni, mert közben mocsaras réteken kell áthaladni. A malom alatt betorkoló kis, jelentéktelen patak vize nem lényeges, csak mocsarassá teszi a helyet, vizet azonban alig látni benne. A Zagyva fent leírt tulajdonságánál fogva az egész völgy csupa mocsár és mocsaras rét s ez sohasem szárad ki teljesen. A várostól jobbra homokosak az utak, az innenső részen zsíros, agyagos alapon vonul az út. A várostól jobbra (nyugatról nézve a Gombos mögötti erdő) magastörzsű tölgyfaerdő terül el, mely ” Heves vm. lt. 1645—1787. sz. *• Bécsi Kriegsarchiv B IX. 527. sz. térképgyüjt, mell. 21
