Szepes (Schütz) Béla: Hatvan község története (Sopron, 1940)
A politikai község
való tehát, hogy régi szokás szerint palánkmódra történt a város megerősítése és bizonyosnak látszik, hogy nem a régi, kb. 6—7 holdnyi területet erősítették meg akkor, hanem az egész, 1686 óta a telepesek által beépített területet vették körül várárokkal és palánkkal. Tehát ez a terület az, amely megfelel az 1783 és 1863-i térképen a várárok által körülvett 48 holdnyi területnek s csak így magyarázható meg az előbb említett, 1686-i és a fentjelzett területbeli ellentét. Bizonyos, hogy Hatvan, Rákóczi fejedelem egyik fontos központja lett, prófuntházakat, élemiszerraktárákat építtetett, állandó őrséget tart itt (1708-ban 700 főnyi létszám), a Beze- rédi ezred itt államásozik. A fejedelem 1705 június 21-én, az árokszállási táborból ír Esterházy Antalnak, hogy másnap Hatvanban lesz. Szintén a fejedelem leveléből tudjuk, hogy Hatvan az „ármás” kapitány székhelye volt (a szökött katona és tolvajkergető vármegyei fegyvereseket hívták ármásoknak) és hogy Hatvanban volt székhelye a vidéki hadbiztosság vezetőjének (Dispositus ad commissariatum Provincialem,). Bercsényinek a fejedelemhez írt leveléből tudjuk, hogy Szabó Máté, aki azelőtt ezredes, 1701-ben hatvani postamester, majd szolnoki és 1709-ben hatvani kapitány, „Hatvanból Vadkertre vagy Szecsénbe bement s midőn az németeket Hatvanba hozni akarta volna, már előre felégetette egészen Dániel Hatvant.”” A szabadságharc után 1710 október végén újra a császárnak vonulnak be Hatvanba. Azóta semmit sem tudunk a vár sorsáról. Valószínű, hogy az új földesúr, gróf Starhemberg földig lerontatta az erődítéseket, hogy a bolyongó kurucok itt búvóhelyet ne találjanak. így nyoma sem maradt az erődítésnek, csak a hajdani, 1703-i várárok, amely 1863-han még megvan. Ma a várárok nyoma, maradványa a kastélykert közepetáján, a Zagyvagátnál kezdődik, itt kb. 1 és fél m széles és átlag negyed méter mély, teljesen nyitott, egyenes vonalban halad a kastélykertnek a Turcsányi-ház melletti kapuja felé. Onnan kezdve a várárok már fedetten, a Vár-utcán át erős kanyarulattal a Nádasdy Tamás utcába fordul, onnan az Erzsé- bet-téren át a Széchenyi-utcán, a Werbőczy-utca sarkáig. A Szé- chenyi-utca sarkától kezdve újból nyitottan folsdk az árok a Fülöp-kerten át a vágóhíd felé. Ez lett a várárok dicstelen, de hasznos vége, beleilleszkedett a mai korba, a község 1907-ben eső- és belvízlevezetőcsatomává alakította át. A törökök kiverése után rögtön, 1689-ben a megyének ” Arch. Rákóczianum I. 399, 405, 4.'44, 442; II. 330, 434; IV. 162; V. 244; VI. 184, 560. 19
