Szepes (Schütz) Béla: Hatvan község története (Sopron, 1940)
A politikai község
említett épületeken kívül, ahogy ezt a mérnök is rajzolja, semmi sem maradt, mindent megemésztett a tűz. Ortelius, Szamosközi, Soós E., Gömöry és más írók, akik Hatvant, ill. az 1596-i ostromát leírják, hol városnak, hol várnak mondják Hatvant, Strackovitz pedig csak városnak (1. a fenti német idézetet) nevezi jelentésében, az ő rajzában csak egy várfallal körülvett terület látható, külön várost nem rajzol hozzá és ennek helyét sem j elzi. Mindezekből azt következtet j ük, hogy az 1584-i, elől leírt magyar támadás alkalmával említett és Evlia Cselebi által is leírt külváros 1686-ban már egybeolvadt a várral, illetve a kettő talán csak palánkkerítéssel volt egymástól elválasztva. Hogy a vár-város 1686-ban és 1783-ban (tehát 1704-ben is) a mai város helyén álott, azt az ez évekből és az 1863-ból származó és itt bemutatott térképeken látható Zagyva folyásának iránya és az a jellegzetes kanyarodása bizonyítja, amellyel a várost északról és nyugatról körülveszi. Ez az irány — a térképek mutatják — 1686-tól 1783-ig, illetve 1863-ig nem változott lényegesen. Az 1686-i rajz azonban más, súlyos kérdés elé állít bennünket. A rajzon feltüntetett mérték (6 lépés = egy rajnai vesz- sző) szerint a lerajzolt város vagy vár csak kb. 6—7 kát. hold területű (bár a rajz az akkori szokás szerint „a la vue”, vagyis „látás” szerint készült s így méreteinek túlnagy pontosságot nem lehet tulajdonítani). Viszont az 1783-i és az 1868-i térképen a várárok által határolt terület 48 kát. hold, tehát az 1686-i, árokkal és falakkal körülvett terület látszólag nem lehet azonos az 1783-i és 1863-i térképeken a várárkon belül fekvő területtel. Tudjuk azonban, hogy a hadvezetőség a törökök kiverése után a mecsetet magtárházzá alakította át,21 vagyis katonai célokra használta és nem rombolta le teljesen a várat. Tudjuk azt is, hogy 1700-tól 1704-ig 182 új család telepedik le Hatvanban (1. a népesedési részt), tehát rohamosan szaporodik a lakosság, sok ház épül, amely nem fért volna el a félig romba- dőlt vár-városfalak között. Nyilvánvaló tehát, hogy a régi lakosok és az új telepesek most már a régi vár-városfalakon kívül építik házaikat. Rákóczi 1703-ban szállja meg Hatvant és ez év december 24-én, Darvas Ferenc commissáriusa útján felhívja a megyét, hogy Hatvant a lakosok közmunkájával erősítse meg. A megye 1704 január 15-én a Gyöngyösön tartott congre- gátión elhatározta, hogy Hatvan „körülövezésére” palliszádo- kat (kihegyezett karókat, gerendákat) fog küldeni.” Nyilván- 51 51 Heves vm. 1697—1706. évi jk. 93. ” Heves vm. 1706—19. évi jk. 16. 18
