Szepes (Schütz) Béla: Hatvan község története (Sopron, 1940)
Török világ
liva) és ezeket járásokra (nahie) osztották. Hatvan a budai villajetbe tartozott (1664—66-ban az egribe) és a hatvani szandzsák székhelye volt, amelybe Heves, Nógrád, Borsod és Abaúj megye, valamint a Jászság tartozott. Ez a terület 1587- ben 11 nahiere volt felosztva, ú. m. a hatvani, egri (csak Eger vidéke), hevesi, szarvaskői, sirokai, jászberényi, salgói, putnoki, ónodi, szántói és gyöngyösi járások az azokban levő községekkel együtt. A kerület politikai hatósága, feje a bég volt, aki Hatvanban lakott, a tanácsban (díván) ő elnökölt, utána rangban a kádi (bíró) következett, aki közigazgatási, rendőri és törvénykezési tisztviselő volt. A tanács tagjai voltak még a bég helyettese, a kiája, a várparancsnok (dizdár) az agákkal (kapitányok). Ezeken kívül volt még Hatvanban az alajbég, a hűbéres lovasok parancsnoka; ai miralaj (spahi parancsnok), az amin (adóbiztos), az imám (pap), műezzim (előénekes), a vamdzsi (vámos) és egyéb tisztviselők, akik közül soknak nevét is ismerjük. (A törököknek nem volt családi nevük, csak apjuk személyi nevén szólították őket.) A hatvani bégek sokat leveleztek a magyar hódolt és nem hódolt helységek bíráival és a szomszédos magyar városok kapitányaival, törökül és magyarul. Ezeket a leveleket természetesen nem a bégek írták, hanem török vagy magyar íródeákjaik (ezek nevét — sajnos — nem ismerjük), csak pecsétjüket nyomták a levélre, mintegy hitelesítették azt. Sok ilyen török és magyar nyelvű, a hatvani bégektől és kádiktól származó eredeti levelet, határozatot, parancsot őriznek a jászberényi városi levéltárban,* valamint az egri lyceum könyvtárában és Gyöngyösön.* A levelek nagyobb része Gyöngyös és Jászberény adó-, rendőri, birtokviszony és egyéb ügyeire vonatkoznak. Szorosan hatvani ügyeket tárgyaló levél természetesen nincs közöttük, mert a hatvani ügyeket a török szóbelileg intézte el. Az egyik magyarnyelvű levélben „M. Ibrahim Basa, Hat- vaa (sic) Szécsény Varanianak Feő Békie”, egy másikban „Én Skender bég Hatvan és Szécsény várának főgongya Viselője és Parancsolójai”-nak nevezi magát a bég. Az előlemlített levelekből — többek között — megtudjuk azt is, hogy a hatvani bég azt követeli a gyöngyösiektől, hogy az ő számára magyar íródeákot és postát (postavivőt) tartsanak," hogy a hatvani bégek és kádik a hódolt keresztény lakosság minden ügyébe beleavatkoznak, hogy megzsarolhassák őket; a meggyilkolt török vagy keresztény emberért vérdíjat * Kandra K.: Adatok az egri egyházmegye történelméhez 1888. évf. 4 Dr. Fekete L. Levéltári Közi. 1932—3. 4 Id. mü 18, 22. 12 177
