Szepes (Schütz) Béla: Hatvan község története (Sopron, 1940)
Török világ
követelnek Gyöngyös városától; engedélyt adnak arra, hogy a gyilkost a községek felakaszthassák; az üzleti célra eladott bor után a rendes, megszabott adón kívül kocsinként törvénytelenül még egy aranyat követelnek; mohamedán katonák erőszakkal elviszik a mustot és szőlőt; a Gyöngyösre bevitt áruk után a bég vámot szed, holott csak a kivitt áru után kell vámot fizetni; az egri török várőrség évenként 500 kile (1 kile = 10.26 kg) árpát, 400 kile búzát követel feleárban a gyöngyösiektől; a hatvani vár agái ekét, kaszást, aratót, fuvarost, ajándékszövetet, stb. követelnek; a hatvani kadi az elhaltak után — ha nincs is kiskorú vagy távollevő örökös — erőszakos hagyatéki felosztást csinál és a megengedettnél több illetéket szed; a hatvani bég kapzsiságból a gyöngyösieket börtönbe veti, büntetés címén 100—200 gurust hajt be rajtuk, 25—30.000 akcse értékben árpát, szénát, vajat, mézet, birkát vásárol, de árát nem fizeti meg, a defter (adóelőírási könyv) előírásán felül 100 gurus adót követel, a 100 és több év óta bírt földek birtoklásába törvénytelenül beleavatkozik, épúgy a katolikus és protestáns felekezetek viszályaiba, templom, torony javítására, építésére illeték- köteles engedélyt ad, mindig azzal a fetétellel, hogy a javítás vagy építés folytán a templom vagy torony egy ujjal sem lehet nagyobb a réginél. Ezekből a levelekből megtudjuk azt is, hogy a keresztény lakosok, a gyöngyösiek, jászberényiek, nem egyszer voltak kötelesek Hatvan, Sírok és Eger várának és Hatvan hídjainak [a magyar király ingyenes vármunkája (gratuitus labor) analógiájára] javításánál munkálkodni, illetékkel, munkaváltság- gal, palánkfával, földmunkával, fogattal közreműködni, sőt 1598 körül a Tama innenső (Egertől számított) partján fekvő falvak népét is kirendelték a hatvani várhoz és hídhoz munkára.11 A törvénykezést a kádi Hatvanban tanácsban (ser) intézte, a résztvevők mint tanuk írják alá a határozatokat, ítéleteket. Az említett levelekből azt is látjuk, hogy néha, főleg gyilkos- sági ügyekben a bég is tart vizsgálatokat, ítéletet mond.7 Egyébként törvénykönyv nélkül ítélkezik a kádi, meglehetősen önkényesen, saját belátása szerint, néha, kétes esetekben felsőbb helyen az egri kádihoz elvi jelentőségű ügyekben kérdést intéz. Célszerűségi szempontból megengedték, hogy a községnek magyar elöljárósága, bírája legyen, sőt a magyar szolgabírót is igénybe vették néha. Legsúlyosabban az adó nehezedett a lakosságra!. A magyar részre fizetett adókkal egyező adókon kívül volt fej adó, amely az évek folyamán az eredeti összeg két— négyszeresére emelkedett, azután volt a forgalmiadó, vám, őrlési díjak, iparadók, császáradó, ajándék, haltizedadó, házadó • • Id. mű 8, 12, 15, 16, 33, 50, 54, 56, 68; 82. 178
