Szepes (Schütz) Béla: Hatvan község története (Sopron, 1940)
Török világ
Török világ. A törökök a meghódított területeken egyszerre megszüntették az eddigi keresztény közigazgatást és helyébe a sajátjukat tették, minden eddigi jogszokást és szabályt megsemmisítettek és a lakosokat saját törvényeiknek rendelték alá. Szerintök a meghódított terület ötödé a török császárt illeti, négyötöd része pedig a győzelmes harcosokat. A magyar lakosság minden joga megszűnt az elfoglalt területen, a legyő- zöttek, akár jobbágyok, akár nemesek, adófizetői lettek a török császárnak. A török a meghódított vegy behódolt helységeket és az azokhoz tartozó földbirtokot vagy közvetlen kincstári kezelés alá vette (khász, helyesen hass), ilyen volt Hatvan és Gyöngyös, vagy ezek jövedelmeit illetményeik fejében tisztviselőinek és tisztjeinek adta (ziamet), vagy kisebb-nagyobb csoportban katonái között zsold helyett hűbérid (tímár) mint földesuraknak kiosztotta. A ziamet és tímár birtokosokat spahiknak (iszpahia) hívták. Ilyen ziametje volt 1562—63-ban Haszán hatvani agának a hatvani szandzsákban fekvő Sajókeresztur falu 8155, Makiár 15.000, Ecseg 350, Báton (Nagybátony) 450, Tárcái 200, összesen 24.155, továbá Palotás, Kálló és Kecske falu 32.600 akcse jövedelemmel. Széf er bin Abdullah hatvani szerbölüknek (csapattizedes) pedig 1586-ban 200 akcse jövedelmű tímárja.1 1577- ben Jussu hatvani spahi Abony (Füzesabony) község földesura, innen 150 forint censust, továbbá húsvétkor egy fejőstehenet, őszkor egy vágómarhát, 16 pint mézet és túrót kap, tavasszal és ősszel Hatvanban a földesúr földjén 10—10 napig szántanak és rostálnak az abonyiak. Hamza Abdullah hatvani török zsold- hűbére (mint földesúr) 1586—87-ben Szőllőske, ahonnan cen- susban 60 forintot, minden háztól egy pint mézet és ugyanannyi túrót, valamint egy fejőstehenet kapott. Kardalj hatvani bég ziametje Harsány falu, ahonnan 250 forint censust, 20 pint túrót és mézet és 40 kila árpát kapott, stb., stb.* A meghódított vagy meghódolt területeket a törökök 4 kormányzóságra (villajet), ezeket kerületekre (szandzsák vagy 1 Velics A.: Magyarországi török kincst. defterek. I. 152, 365. * Szederkényi: Heves vm. tört. II. 355. 176
