Szepes (Schütz) Béla: Hatvan község története (Sopron, 1940)
Adózás
ják fel a hatvani birtokosok között és miután ezek esztendei jövedelme 8200 frt, minden forint után 8 pénzt, összesen 656 forintot vetnek ki rájuk és ebből a herceg 620 frt 56 kr-t, báró Orczyné 2 frt-ot (csak udvarháza volt itt), a hatvani prépost (Stettner Bemát) 33 frt 4 kr-t fizet. 1848-ban, amikor a haza veszélyben van, Hatvan is kiveszi részét az áldozatokból. Már július 13-án összeírják a jelentkező nemzetőröket, dementis Móric, Duza Antal, Schnap Henrik, Szádeczky Károly, Rády Ferenc, Pintér Adolf, Franczer Endre, Hipszki István jelentkezik katonai szolgálatra. Már nincs nemes és nem-nemes, csak a haza hű fiai. Vitézségükről és hazaszeretetükről a piactéren álló emlékobeliszk beszél. A rakta ét a háziadó. Említettük, hogy a nemesek csak kivételesen fizettek portalis (hadi) adót, azonban rendszeresen fizették az úgynevezett taksát, amely valószínűleg a XV. század óta áll fenn. I. Mátyás 1486. évi D. VI. 64. c. szerint a főpapok, bárók és az összes nemesek a vármegye közös szükségleteire adózni kötelesek. Az 1593. évi 108. és az 1598. évi 15. te. az egy telkes, armális és curiális nemesekre és lelkészekre kimondja az adózási kötelezettséget taksa alakjában, az 1599. évi 11. te. értelmében pedig az egyháziak, mágnások, birtokos nemesek, armalisták és plébánosok taksával rovandók meg. A taksáról az 1609. évi 62. te. is szól és az a megye belső igazgatási költségeire, illetve a portális adón kívül a megyére rótt terményadó és egyéb subsidiumok költségeire is szolgált. Ez volt az ú. n. háziadó, amelynek a fedezetére nemcsak a befolyt taksa szolgált, hanem — valószínűleg csak 1694-től — nagy hányadban viselte ezt a jobbágyság is a portalis adó keretében. 1653-ban (III. te.) a taksát a birtokos és armális nemesekre, valamint az egyházi személyekre, főpapokra is kivetették, de fizették azt 1542 és 1596 óta a molnárok, 1613-tól a zsellérek, 1653-tól a szabadosok is. Taksa alá vonták továbbá a mesterembereket, kereskedőket, szénégetőket, pálinka- és ser- főzőket és a portával, vagyis földdel non bíró személyeket. A zsidók és anabaptisták fejadót fizettek (1598. évi 15. te.). A taksát a birtokos-nemesek 1702-ig rendszeresen fizették, azonban ez évtől 1771-ig egyszer sem,” úgyhogy ez években az armalista nemesek és a jobbágyok a többi taksafizetővel együtt viselték a háziadó terhét. Később, 1800 után újra rendszeresen fizették a taksát a birtokosnemesek. ” Heves vm. jk. 1771. 79. 125
