Szepes (Schütz) Béla: Hatvan község története (Sopron, 1940)

Adózás

A taksa összegét az 1647. évi 26. te. alapján és azelőtt is a megye állapította meg és maga hajtotta be szolgahíráival, akik azt eleinte — megyei pénzkezelői szerv hiányában — maguk kezelték, belőle fizetéseket teljesítettek, a felesleget pedig a megye alispánjának adták át, aki a számonkérőszéken beszámolt ezzel. Erről a megyei jegyzőkönyvekben 1653-tól 1680-ig vannak részletes adataink. Később, 1745-től a megyei költségvetésekben találjuk a taksákból befolyó jövedelemkimutatást és annak hovávaló fordítását. A taksa összege minden évben a megyei költségvetés szükségletei szerint változott és a szükség szerint egyszeres vagy többszörös volt. Néha a birtokos nemesek csak egyszeres, a taksára kötelezett többiek pedig többszörös taksát fizettek. Általában a megye a birtokos nemeseket kímélte a taksa kiszabásakor.

Kimutatásainkban csak az 1653. évtől (ez évtől kezdve vannak megyei jegyzőkönyveink) szerepel a takáa, de 1694-től 1726-ig az armális nemesek lényegileg épúgy adóznak, mint a jobbágyok, azzal a különbséggel, hogy az armalis dikákat eleinte külön írták össze és néha ezekre a jobbágyokétól eltérő összegű adót vetettek ki. Az armális nemesek személyét nem vonták dika alá, csak vagyonukat, illetve jövedelmüket, mert személye után nem fizetett adót a nemes. Az armalistákat — ez volt a megokolás — azért lehetett a jobbágyok módjára dikálni, ill. megadóztatni, mert saját birtokuk rendszerint nem volt, jobbágyföldben gazdálkodtak.2' (A hatvani armalisták jobbágyföldben gazdálkodtak, saját birtokot csak később szereztek.)

A birtokos-nemesek jövedelmeit (malom, sör-, pálinkafőzés, allodium, jobbágycensus, kúriai és jobbágytelek haszna) elsőízben 1693-ban írták össze, dikálták. így pl. 1693-ban a kincstár, a m. kamara, mint birtokos (a Neoaquistica Commis- sio által lefoglalt 70 jobbágytelek) más községekben is fekvő telkeiből származó 452 forintnyi jövedelme után 49 frt, ai hatvani harmincados gazdálkodása után, amely 180 frt-nyi jövedelmet hoz, 9 frt 80 d., a hatvani prépost malom, szőlő és birtok utáni 380 forintnyi jövedelem után 41 frt 80 d-nyi és a hatvani lelkész, aki gazdálkodásból eredő 10 frt-nyi jövedelme után 1 frt 10 d-nyi taksával van megróva. Ez évben tehát a nemesek jövedelmének 11%-a, 1701-ben 10%-a képezte a taksa összegét.

Néhány példa a hatvani armalista-nemesek dikáinak összeírásáról.17 1694-ben Bugriás Andrásnak van 4 % dikája, Farkas Istvánnak 9%, Tóth Istvánnak 42/4, Anicska Jánosnak -jt, Cupon Andrásnak 5 Forral Istvánnak 4 %, Csatári György- **

** Szederkényi id. m. IV. 38.

“7 Heves vm. lt. Nemesi die. összeírás, sz. n.

126