Szepes (Schütz) Béla: Hatvan község története (Sopron, 1940)
Adózás
A poriéli« vagy rovásadó. A rovásadót (dica) a rendi alkotmány értelmében 1478 óta kizárólag a jobbágy viselte telek, porta szerint, ugyancsak a jobbágy adta a katonát, fizette lelkészét, viselte a taksa- fizetőkkel együtt a megyei háziadót is, ez adta a közmunkát (ingyenes vármunkát) és előfogatot. A mezővárosok lakosai is (Hatvan például), bár eleinte kiváltságosak voltak, a pórlázadás után, 1514 után, jobbágysorba nyomattak le s azóta jobbár gyök módjára viselték a terheket, a portális és egyéb adókat. A nemesek, Verbőczi tripartituma értelmében az ország védelmének kötelezettsége fejében 1595-ig semmiféle adót nem fizettek (kivéve I. Mátyás, II. Lajos és I. Ferdinánd alatt kivételes alkalommal), harcoltak is kb. addig, de ez időben a lőfegyverek általános használata miatt közelharcra mái* alig volt alkalom s így szükségességük és alkalmasságuk nagyjából megszűnt. A nemesek azóta visszavonultak a harctól, de honvédelmi kötelezettségük továbbra is fennmaradt és ennek fejében 1723-ig, amikor a birtokos nemességet „továbbra is” felmentették az adózási kötelezettség alól,’ csak némely évben és némely adót fizették (1. a táblázatot), de 1848-ig az udvar, minden kísérletezés és próbálgatás dacára sem tudta a birtokos nemességgel az általános teherviselés elvét elfogadtatni. A hevesmegyei birtokos-nemesek is, forrásaink szerint, 1605- től 1679-ig csak némely évben fizettek portális, vagyis hadiadót (azonban megyei szükségletekre az ú. n. taksát fizették), az egytelkes és címeres nemesek 1630-ig szintén csak időnként adóztak, azonban utóbbiak 1694-től 1723-ig lényegileg jobbágyok módjára és velük együtt állandóan, dikák szerint fizet-, nek adót, azontúl épúgy mint azelőtt, csak taksát fizettek. A rovásadó alapja, mint mondottuk, 1598-ig a kapu volt, amely kb. addig egyenlő volt" a jobbégytelekkel. Ez évtől 1608-ig a ház (füstadó), azután újra a porta* az adóalap. Akkor már 4 jobbágyház, vagyis 4 egész jobbágytelek, amelyben egyenként 32 hold szántó volt, vagy 12 zsellér, 1696-ban 4 jobbágytelek — 22 holdjával — vagy 16 zsellér képezett egy portát. A kivetendő rovásadó összegét ez időben, 1540 után a király javasolta, az országgyűlés megszavazta és a megyékre az összeírt porták arányában felosztotta (a török uralom alatt 1687-ig a 13 felvidéki megyére eső adót, amely megyék közé Heves megye is tartozott, ezen megyék közgyűlése — nádori concur- sus — a megyékben összeírt porták szerint osztotta fel). Azután az adónak a megyében való kirovására a magyar kamara * 1723. évi II. D. 6. c. » 1609. évi II. D. 62. c. 109
