Szepes (Schütz) Béla: Hatvan község története (Sopron, 1940)
Adózás
a jobbmódú nemesek közül egyet róvónak kiválasztott (a pénzügyek igazgatása az 1528-ban felállított budai, majd az 1531- ben felállított pozsonyi, illetve 1566 óta a Kassán székelő szepesi kamarához tartozott), azt utasítással látta el. A rovó azután a kijelölt megyéjébe utazott és ha az országgyűlés a megyét már értesítette az adó kivetéséről, a rovó mellé esküdtnemest adott és azzal, vagy később az alispánnal, szolgabíróval és esküdttel együtt helyszíni szemlén, vagy ha hódolt helyeken a török nem engedte a helyszíni eljárást, a községi bíró bemondása alapján megállapította a községben levő házak, ill. porták számát és az egy portára eső adó összegét. A kirovást a megyei közgyűlés rectificálta, azután a községi bíró 15 nap alatt köteles volt az adó felét összeszedni és a dicátor (rovó) kezébe adni, aki a pénzt a kamaránál befizette. Hódolt helyek csak az adó felét fizették, mert a másik felét az 1547-i törökmagyar egyezség értelmében a török vitte el. Az évi adó második felét később fizették ugyanígy. A községi bíró az adó behajtása fejében ez időben adómentes volt. Az adóügy 1593-ban rendi főpénztámokok kezelésébe került. 1635, ill. 1647-től a rovást és más adót a megye veti ki és a megyei pénztárnok (perceptor) hajtja be, nem a kamara, 1690-től pedig a megye által megválasztott adószedőbiztos. A töröknek hódolt részek aránytalanul több terhet viseltek, mint a magyar területen levők. Fizették a magyar király által kirótt portalis adó felét, továbbá az ingyenes vármunkát és minden, a magyar részről természetben kirótt (vagy megváltott) adót ugyanolyan mértékben a török részre is. A török tisztviselők, a bégek, kádik, majdnem évenként változtak és a rendes adózáson felül állandóan százféle címen zsarolták a népet és azért különösen a hódoltság vége felé volt sok az elfutott jobbágy, hanyatlott a gazdálkodás, pusztává lettek a földek és ez okból is kevesebb lett az adófizető porták száma, mint azt az alábbi kimutatásban látjuk (az összeírásokban 1569-től a Heves megyével egyesült Külső-Szolnok megye portái is benne vannak). 1546-ban 492 1549- ben 919 1550- ben 982 1552- ben 1288 1553- ban 1265 1554-ben 1068 orsz. porta. (A megye tiszántúli része itt hiányzik.) ,. „ (Benne a tiszántúli rész is. Hatvanban 23 porta.) „ „ Az egri várnagy, Dobó István „ „ hajtotta be az adót, az ö működé„ „ sének eredménye a porták számának emelkedése. A tiszántúli részben 1550-ben 68, 1552-ben 506 porta. „ „ Szolnok eleste, Eger ostroma, porták csökkenése. 110
