Szepes (Schütz) Béla: Hatvan község története (Sopron, 1940)

Adózás

Adózás.

Az adó keletkezéséről, fejlődéséről, lényegéről, az adó- kezelő szervezet működéséről és a nevezetesebb adózási eseményekről — a vármegye és Hatvan község1 adózásának könnyebb megérthetése céljából — vázlatosan a következőkben számolunk be (részben Baráth F.: Am. állam adóügye 1605—48-ig -című értekezése után).1

Magyarországon a legrégibb időktől a porta (oly jobbágyház, a hozzátartozó művelt földdel, amelynek kapuján szekér ki- és bejárhat) vagy kapu az adó alapja. Már V. István 1270- ben, majd I. Károly, továbbá Zsigmond 1411. évi IV. D. 2c., I. Mátyás 1474. évi D. le. és az 1478. évi D, le. a portákra vet ki adórovást.

Mohács után kb. 1600-ig meglehetős zűrzavar uralkodott az adó kivetése és betuy tása körül. Ez időben az állam bevételei rendesek és rendkívüliek voltak. Rendes bevétel volt és a király szabad rendelkezésére bocsáttatott a várbirtok, a települések, harmincad, bányák hozadéka. Rendkívüliek voltak az adók (contributiones), mégpedig a portális vagy rovásadó, a városi taxa, királyi ajándék (a király koronázásakor), vármunka (gratuitus labor), az élelmiszerarió (annona), a koranapénz (a korona őrzőinek fizetése) és egyéb rendkívüli adók. Ezeket az adókat csak az országgyűlésen történt megszavazás után lehetett behajtani és subsidium, időről-időre megszavazottak, segély jellegűek voltak, tehát a rendek hozzájárulásától függtek és csak később (a portális adó 1671-től) állandósultak.

A vármunka ingyenes volt; minden megye az országgyűlés által kijelölt várakhoz bizonyos számú munkást volt köteles küldeni, de ezt pénzen is megválthatták (1. a táblázatot) az adózók.

Az élelmiszeradót bizonyos években a katonaság élelmezésére vetették ki, rendesen búzában és abrakban, ezt is pénzen lehetett megváltani. Ezt az adót és a vármunka-adót a megye kezelte.

' Századok 1929.

108