Petercsák Tivadar – Váradi Adél szerk.: A népvándorláskor kutatóinak kilencedik konferenciája : Eger, 1998. szeptember 18-20. / Heves megyei régészeti közlemények 2. (Eger, 2000)
Szentgyörgyi Viktor - Mezei István - Búzás Miklós: A halászkunyhó ujjlenyomata
A HALÁSZKUNYHÓ UJJLENYOMATA 389 jesen azonosak, a 3/A.-3/E. pontokban megadott számozásuk szerint hivatkozunk rájuk. Mivel az épület ma is áll, lehetőségünk nyílik a végeredmények ellenőrzésére is. Az élszaru beépítése közben készített rajzos dokumentáció (20., 21/A. kép) alapján, a matematikai elemzéshez az „ideális nyél" méretei is rendelkezésre állnak. Végezzük el a számításokat ezek alapján. Vizsgáljuk meg, hogy a kapott végeredmények mennyire felelnek meg a valóságnak. A 21/A. képen, a rekonstruált épület „valódi" és „ideális nyelét" mutatjuk be (utóbbit satírozással jelöltük). Látható, hogy a beépített, új élszaru síkját és ezzel az a, b és /* távolságokat, valamint az „ideális nyél" legkisebb szélességét (nysz mi n „ideális") hogyan kell felvenni. Mindent összegezve a számításokhoz szükséges kiindulási adatok a következők: a = 1.52 m, b = 2.52 m, m* = 0.1 m, m = 0.6m, d = 0.3w, = 0.25m, s* = 0, s = 0.25 m. Természetes, hogy a végeredmények megállapításakor nincs értelme a kiindulásul vett mérési adatok pontosságát meghaladni. A számításokhoz szükséges ásatási adatok (pl. az a érték vagy m*) ritkán lehetnek az 1 cm-nél pontosabbak. Éppen ezért értelmetlennek látszik pl. az egykori taréjmagasságot mondjuk tizedcentiméternyi (m-ben megadott szám esetén három tizedes) pontossággal megadni. Úgy határoztunk tehát, hogy a végeredményként keletkező távolságokat cm pontossággal számoljuk. A dőlésszög esetében az „értelmes pontosság" véleményünk szerint nem haladhatja meg az l°-ot; tizedfokok számolása tehát szükségtelen. A végeredmények megadásakor a kerekítés szokásos szabályait vesszük figyelembe. Csak didaktikai szempontból van jelentősége, hogy nulla tizedest nem írunk ki, vagyis pl. 0.7 m = 0.70 m, stb. A tetőszerkezet taréj magasságát az (1) egyenlőségből számítottuk: b 2 -a 1 -m* 2 2.52 2 -1.52 2 -0.7 2 h = = = 2.54. 2 m* 2-0.7 Mivel a kiindulási adatokat m-ben fejeztük ki, a végeredménynek is ez a mértékegysége. A h = 2.54 m pedig a valóságnak megfelel. A rekonstrukció h' = 2.84 m valóságos belmagasságához jutunk akkor, ha nagyságát a (2) egyenlőség alapján számítjuk: h = m + h- d = 0.6 + 2.54 - 0.3 = 2.84.
