Petercsák Tivadar – Váradi Adél szerk.: A népvándorláskor kutatóinak kilencedik konferenciája : Eger, 1998. szeptember 18-20. / Heves megyei régészeti közlemények 2. (Eger, 2000)

Szentgyörgyi Viktor - Mezei István - Búzás Miklós: A halászkunyhó ujjlenyomata

388 SZENTGYÖRGYI VIKTOR - MEZEI ISTVÁN - BÚZÁS MIKLÓS A tetőszerkezet (adott csoportban számítható) méreteinek közelítő értékeit, és az ezek abszolút hibáit szolgáltató egyenlőségeket mind a nyolc csoportra kidolgoztuk. Az egyenlőségeket és a hozzájuk tartozó magyarázó ábrákat a függelékben csatoljuk. Az egykori tetőszerkezet méreteinek közelítő értékeit „szabályozó valószínűségi törvények" mind a nyolc csoportban hasonlóan alakulnak. 5. A számítások ellenőrzése Mint már említettük, az Ormándy János Kísérleti Régészeti Telepen, a gyakorlatban is kipróbáltuk a szarufák beépítésének „nyeles módszerét". A kísérletet Méri István Kardoskút-Hatablak lelőhelyen 1955-ben feltárt „földbeásott lakóházának" rekonstrukciójában hajtottuk végre. Az épület taréj magassága h = 2.54 m. A magas talajvíz miatt, a rekonstrukció lakógödrének mélysége az eredeti m = 1.4-1.5 m helyett mindössze m = 0.6 m. Ezzel belmagassága /f = 2.84 m. A „nyél" segítségével az épület egyetlen élszaruját cseréltük ki, amely sarokhelyzetben, a kemence felett helyezkedett el. Alatta a szelemen átmérője ŰT = 0.3 m. Itt kell megjegyeznünk, hogy az élszaru kicserélésére a kemence megépítése előtt került sor. A beépített új élszaru hosszúsága r = 3.57 m, alsó vége, melynek átmérője d = 0.25 m, beépítése közben valamelyest a külső járószint alá került. Süllyedése éppen alsó átmérőjével azonos, vagyis s = d= 0.25 m. A végleges helyére került új élszaru külső járószinttel bezárt szöge éppen a° = 50°. A padka „nyél" feletti vetülete p = 0.63 m. Az élszaru beépítése közben hagyott nyomokról, a művelet gyakorlati végrehajtása közben olyan rajzos dokumentációt készítettünk, mint amilyeneket a régészeti feltárásokon is szokás (20., 2 l/A. kép). A „földbeásott lakóház" gödrének „nyél" nélküli felülnézetét az ásató Méri István adatközléséből vettük át (Méri 1964,3. kép). Az új, kérgezett élszaru beépítését a „nyél" kialakításával kezdtük. Gondosan ügyeltünk arra, hogy az árkocska „feltétlenül szükséges" méreteit semmiképp se haladja meg. A tető alatt végződő csatorna szélessége, így, lekerekítve záródó végéig mindenütt éppen az új élszaru alsó végének íT = 0.25 m átmérőjével egyezett. Fenekét is úgy alakítottuk ki, hogy éppen az új élszaru alja által súrolt körív legyen. így teljes mélysége m* = 0.70 m, teljes hossza pedig /* = 1 m lett. Ebben a csatornában (az ideális „nyélben"), az oldalfalán és fenekén fellépő súrlódás miatt, az élszaru mozgatását korabeli felszereléssel nem tudtuk megvalósítani. A fékezőerő fellépését elkerülendő, az árkocska szélességének és mélységének további növelése vált szükségessé. Jelentősen szélesebb csatorna kialakítását tette szükségessé az, hogy az élszaru teste vontatás közben saját hossztengelye körül forogni kezdett. A „nyél" szélesítésével és mélyítésével végül a vontatás lehetővé vált. Ekkor azonban új problémával kellett szembenéznünk: a „nyélben" mozgó élszaru „félúton" elakadt, beszorult a számára ásott csatornába. Az árkocska ugyanis nem a beépítendő élszaru végleges helye felé mutatott. Lefutásának irányát tehát módosítani kellett. A „nyél" végét addig tágítottuk, amíg az élszaru mozgatása a helyes irányba lehetővé nem vált (20/C. kép). A lefutási irány korrekciójának következtében a („valódi") „nyél" ÉNy-i féloldalas kiöblösödéssel végződik, alakja felülnézetben „félig nyitott legyezőre" emlékeztet (5., 20/B. kép). Fentiek szerint pedig érthetővé válik azon korábbi állításunk, mely szerint az ilyen alakú „nyelekben", a beépített szarufa alja éppen a féloldalas kiöblösödésben helyezkedett el. (A 8. képen is megfigyelhető, hogy a lakógödör fóldfalába vájt „nyél" nem a végleges helyzetébe került szarufa irányába indul.) Az új élszarut végül egy szamár húzta végleges helyére (7. kép). Ekkor az árkocska legkisebb, torkolati szélessége s* = 13 cm-rel, teljes mélysége pedig 6 cmrel = 1.08) volt a „feltétlenül szükségesnél" nagyobb. Számoljuk ki a tetőszerkezet méreteit. A „földbeásott lakóház" rekonstrukciója a B csoportba tartozik. Mivel a számításokhoz szükséges matematikai összefüggéselcaz A és a B csoportban tel-