Petercsák Tivadar – Váradi Adél szerk.: A népvándorláskor kutatóinak kilencedik konferenciája : Eger, 1998. szeptember 18-20. / Heves megyei régészeti közlemények 2. (Eger, 2000)
Szentgyörgyi Viktor - Mezei István - Búzás Miklós: A halászkunyhó ujjlenyomata
346 SZENTGYÖRGYI VIKTOR - MEZEI ISTVÁN - BÚZÁS MIKLÓS ábrázolva lefelé fordított parabolát határoznak meg. Megállapíthatjuk tehát, hogy a számított taréj magasság egy ilyen, alulról nyitott parabola (a továbbiakban „a" görbe) mentén változik akkor, ha megváltozását kizárólag az a érték megváltozása okozza. Más szóval tehát az „a" görbe (13/A. kép) azt mutatja meg, hogy hogyan változik a tetőszerkezet taréj magasságának számított értéke akkor, ha kizárólag ö-ban tévedünk, b és m *-ban nem. Az „a" görbe legnagyobb értékét a h tengelymetszeti pontjában veszi fel. Figyeljük meg, hogy mi történik akkor, ha a (8) képletbe más és más állandókat írunk. Nem nehéz belátni, hogy const x növekedése az „a" görbe arányos összenyomását, csökkenése pedig arányos széthúzását eredményezi (szemléletesen azt mondhatjuk, hogy ilyenkor a görbe szélessége változik meg). A const 2 növekedése az egész parabolát eltolja változatlanul fölfelé a függőleges (jelen esetben h) tengely mentén. Természetes, hogy const 2 csökkenése ezzel ellentétes hatású: az egész görbe változatlanul függőleges irányban lefelé tolódik el. A régészeti ásatásokon feltárt „nyeles lakógödrök" „a" görbéinek szélessége tehát nem azonos, és nem ugyanabban a pontban metszik a h tengelyt. A görbe lefutásában bekövetkező változások (összenyomás, széthúzás), és a függőleges irányú eltolódás pedig azért jönnek létre, mert az egyes „nyeles lakógödrök" b és m* értékei (és emiatt const x és const 2 állandói) nem azonosak. Most tegyük fel azt, hogy az (1) egyenlet végeredményének káros megváltozását, tehát a számított és az egykori valóságos taréjmagasság különbözőségét kizárólag a b érték megváltozása hozza létre: a másik két változó, ez esetben tehát a és m*, a fellépő „belső" és „külső hibák" hatásától mentes. A taréjmagasság számított értékének hibáját ekkor csakis b hibája okozhatja. Mivel a taréjmagasság számított értéke ez esetben kizárólag b megváltozására reagál, az eredendően háromváltozós h függvény az előző esethez hasonlóan egyváltozós függvénnyé (h(b)) alakul át. Mivel az (1) egyenlőség a , l 2 1 a 2 +m* 2 h = b 2m * 2m * alakra hozható, az első eset analógiájára: h — b const x - const 2. (9) A képletben szereplő két állandó az a és m * értékek ismeretében számítható (az első állandó értéke const\ = 1/2m* a másodiké pedig const 2 = (a 2+m* 2)/2m*). A (9) alakú függvények derékszögű koordinátarendszerben ábrázolva szintén parabolát határoznak meg. Ez a parabola azonban az „a" görbétől eltérően nem alulról, hanem felülről nyitott. A számított taréjmagasság tehát egy felülről nyitott parabola (a továbbiakban „Z>" görbe) mentén változik akkor, ha változását kizárólag b megváltozása hozza létre. A „Z?" görbe (13/B. kép) tehát azt mutatja meg, hogy hogyan változik a tetőszerkezet taréj magasságának számított értéke akkor, ha kizárólag 6-ben tévedünk, a és m *-ban nem. A „Z>" görbe legkisebb értékét a h tengelymetszeti pontjában veszi fel. Ha a (9) egyenlőségbe más és más const értékeket, azaz más és más egyébként rögzített a és m * értékeket helyettesítünk, akkor a „Z?" görbe az „ö" görbéhez hasonlóan megváltozik: a const x megváltozása most is a görbe arányos összenyomódását, ill. széthúzódását eredményezi. Az „Ű" görbéhez hasonlóan, a const x érték növekedése összenyomódást (szükülést), csökkenése pedig széthúzódást (szélesedést) eredményez. Mivel const 2 > 0, növekedése a „Z?" görbe lefelé tolódását, csökkenése pedig fölfelé tolódását idézi elő. A régészeti ásatásokon feltárt „nyeles lakógödrök" „Z?" görbéi tehát felülről nyitott parabolák, me-
