Petercsák Tivadar – Váradi Adél szerk.: A népvándorláskor kutatóinak kilencedik konferenciája : Eger, 1998. szeptember 18-20. / Heves megyei régészeti közlemények 2. (Eger, 2000)
Szentgyörgyi Viktor - Mezei István - Búzás Miklós: A halászkunyhó ujjlenyomata
A HALÁSZKUNYHÓ UJJLENYOMATA 337 séget a talaj szántott, bolygatott rétegének aljától, vagyis a ház foltjának megjelenésétől a „nyél" lakógödörhöz csatlakozó „torkolatának" legmélyebb pontjáig mérjük, így ez a távolság valóban a „még megfigyelhető legnagyobb" torkolati mélység. Teljes mélység alatt viszont a „torkolat" legmélyebb pontjának, a korabeli külső járószinttől számított távolságát értjük. Az Árpád-kori házak „nyelének" legnagyobb mélysége tehát csak abban az esetben felel meg valódi, azaz teljes mélységének is, ha azt valóban a korabeli külső járószinttől számítjuk. Az Árpád-kori házak „nyelének" teljes hossza alatt az árkocska lakógödörhöz csatlakozó „torkolatának", és vakon végződő, vagyis lekerekített véggel lezáródó végének vízszintes távolságát értjük, függetlenül attól, hogy az ásatáson a korabeli külső járószintet sikerült-e feltárni. Ha az árkocska a talaj szántott, bolygatott rétegébe fut, lekerekített véggel lezáródó végét már nem figyelhetjük meg. Ebben az esetben az árkocska legnagyobb hossza alatt a „még megfigyelhető legnagyobb" hosszt értjük, ami már nem azonos a valódi hosszával. Utóbbi, vagyis az árkocska teljes hossza ugyanis ebben az esetben már nem állapítható meg. Ha a számításokat nem a „nyél" legnagyobb mélységének, és legnagyobb hosszának felhasználásával végezzük, akkor az egykori tetőszerkezet méreteinek meghatározásából az árkocska olyan részleteit is kihagyjuk, melyeket az ásatáson még meg lehet figyelni. Ezért az ilyen esetek elkülönítése feltétlenül indokolt. A háromszori kettéosztás során az Árpád-kori faluásatásokon előkerült „nyeles lakógödröket" tehát szükségszerűen összesen nyolc (A-H) csoportra kell osztanunk, melyek a következők: A: a ház mélyebb, mint a „nyél"; a korabeli külső járószint ismert; a tetőszerkezet méreteinek meghatározását a „nyél" legnagyobb mélységének, és legnagyobb hosszának felhasználásával végezzük; B: a „nyél" mélyebb mint a ház; a korabeli külső járószint ismert; a tetőszerkezet méreteinek meghatározását a „nyél" legnagyobb mélységének, és legnagyobb hosszának felhasználásával végezzük; C: a ház mélyebb, mint a „nyél"; a korabeli külső járószint ismeretlen; a tetőszerkezet méreteinek meghatározását a „nyél" legnagyobb mélységének, és legnagyobb hosszának felhasználásával végezzük; D: a „nyél" mélyebb mint a ház; a korabeli külső járószint ismeretlen; a tetőszerkezet méreteinek meghatározását a „nyél" legnagyobb mélységének, és legnagyobb hosszának felhasználásával végezzük; E: a ház mélyebb, mint a „nyél"; a korabeli külső járószint ismert; a tetőszerkezet méreteinek meghatározását nem a „nyél" legnagyobb mélységének, és legnagyobb hosszának felhasználásával végezzük; F: a „nyél" mélyebb mint a ház; a korabeli külső járószint ismert; a tetőszerkezet méreteinek meghatározását nem a „nyél" legnagyobb mélységének, és legnagyobb hosszának felhasználásával végezzük; G: a ház mélyebb, mint a „nyél"; a korabeli külső járószint ismeretlen; a tetőszerkezet méreteinek meghatározását nem a „nyél" legnagyobb mélységének, és legnagyobb hosszának felhasználásával végezzük; H: a „nyél" mélyebb mint a ház; a korabeli külső járószint ismeretlen; a tetőszerkezet méreteinek meghatározását nem a „nyél" legnagyobb mélységének, és legnagyobb hosszának felhasználásával végezzük.
