Petercsák Tivadar – Váradi Adél szerk.: A népvándorláskor kutatóinak kilencedik konferenciája : Eger, 1998. szeptember 18-20. / Heves megyei régészeti közlemények 2. (Eger, 2000)
Szentgyörgyi Viktor - Mezei István - Búzás Miklós: A halászkunyhó ujjlenyomata
A HALÁSZKUNYHÓ UJJLENYOMATA 335 más segédeszközt, mint jelen dolgozatot és a standard normális eloszlásra vonatkozó táblázatokat. Utóbbiakat több valószínüségszámítással és statisztikával foglalkozó kézi- és tankönyvben megtalálhatja a kedves olvasó. Ilyen pl. Hajtman Béla: Bevezetés a matematikai statisztikába c. könyve (HAJTMAN 1968). A másik oldalról tudottnak vélünk néhány ács kifejezést is: ismerni kell a szelemen (gerincszelemen v. taréj szelemen), a szelemenágas, a szarufa és az élszaru jelentését. A matematika egy-egy területének szisztematikus alkalmazása nagyon hasznos lehetne a régészeti kutatásban is. A jelen dolgozatban is alkalmazott matematikus gondolkodás azonban mind ez idáig idegen a régészet területén. Tudjuk, hogy e szemlélet elfogadása (a másik oldalról pedig annak elfogadtatása) nem egyszerű feladat. Éppen ezért dolgozatunk készítése közben gondosan ügyeltünk arra, hogy a bemutatásra kerülő alkalmazások mindenki számára érthetőek legyenek. Reménységünk szerint e dolgozat közelebb hozza a matematika tárgyát a nem matematikus gondolkodású olvasókhoz is. A bemutatott matematikai eljárások, a jelen dolgozatban tárgyalt kérdéskörön kívül segítséget nyújthatnak más problémák vizsgálatakor is. A dolgozatból elsajátítható eljárásokat igyekeztünk úgy megfogalmazni, hogy azokat ki-ki önállóan, esetleg teljesen más problémák megoldásakor is tudja alkalmazni. A planimetria, trigonometria, sztereometria és analitikus geometria felhasznált összefüggései különböző matematikai kézikönyvekben megtalálhatóak. Ilyen pl. Obádovics J. Gyula: Matematika c. összefoglalója (OBÁDOVICS 1985). A hibateijedéssel foglalkozó részt a régészek és néprajzkutatók igényei szerint mi magunk állítottuk össze. Legnagyobb részét több tankönyv is tartalmazza: ilyen pl. a Bevezetés a biomatematikába c. tankönyv (IZSÁK-JUHÁSZ-NAGY-VARGA 1982). A szögfüggvények és inverzeik hibáját leíró képleteket azonban az általunk ismert matematikai irodalomban mindenütt az alapos függvénytani ismereteket igénylő differenciálszámítás bevezetése után, deriválással állítják elő. Jelen dolgozatban ettől eltérő módon járunk el: az abszolút hibakorlát számításakor a deriválással teljesen egyező eredményeket sokkal közérthetőbb módon, a függvénytani alapfogalmak bevezetése nélkül állítjuk elő. A találati pontosság meghatározásakor a valószínűségszámítás és statisztika alapjait jórészt Hajtman Béla: Bevezetés a matematikai statisztikába c. munkájából vettük át (HAJTMAN 1968). A vizsgált kérdéskörre vonatkozó konkrét sajátságokat azonban e területen is mi magunk dolgoztuk ki: többek között a „külső hibáktól" mentes, tisztán „belső hibákra" (ld. később) visszavezethető határesetben fellépő féloldalas eloszlást is mi készítettük el. Lényeges, hogy a dolgozatban szereplő példa valódi. Mi sem könnyebb, mint példát konstruálni egy-egy ismertetett eljárás illusztrálására. A bemutatásra kerülő Árpád-kori lakóházat Molnár Erzsébet tárta fel Esztergom-Zsidód lelőhelyen (9. kép A). Ezt az alkalmat is megragadjuk, hogy köszönetet mondjunk neki, amiért volt olyan szíves az 1996-ban feltárt 1. számú Árpád-kori lakóház maradványainak felmérési adatait erre a célra nekünk átengedni. Szólnunk kell azonban arról is, hogy elsősorban az eddig előkerült „nyeles lakógödrök" csekély száma miatt, a „nyelek" rendeltetésének magyarázatához véleménye szerint még további régészeti megfigyelésekre volna szükség. Bár a szkeptikus gondolkodásnak és méginkább az észszerű ellenérveknek (ha lesznek ilyenek) feltétlenül helyt kell adni, a feltárt nyomokra és megfigyelt jelenségekre építhető matematikai bizonyosságok, ill. azok egzakt volta mindenképp azt sugallja, hogy a „nyelek" szarufák utólagos beépítésében játszott szerepének hangsúlyozása, továbbá a matematikai modellezésben rejlő lehetőségek kihasználása és közlése nem elhamarkodott. Az áttekinthetőség kedvéért a matematikai gondolatmenet egyes lépéseit vázlatosan előrebocsájtjuk: 1. A nullhipotézis felállítása 2. A „nyeles lakógödrök" osztályozása
