Petercsák Tivadar – Váradi Adél szerk.: A népvándorláskor kutatóinak kilencedik konferenciája : Eger, 1998. szeptember 18-20. / Heves megyei régészeti közlemények 2. (Eger, 2000)

Takács Miklós - Paszternák István: A győr-homokgödröki 10-11. századi temetőrészletek és középkori település

288 TAKÁCS MIKLÓS - PASZTERNÁK ISTVÁN 4

4 Ilyenek pl. a végső soron azért kibogozható jelentésű „vastámasz" (MÉRY 1871, 7) „orsókörény" (MÉRY 1874, 51), „fekete öblönyke, oldalán 3 vonal körömnyomással alakítva'''' (MÉRY 1878, 93) vagy a cserépbogrács leírására szolgáló meghatározás: „gömbölyű fenekű urna, (...) párkányán átellenesen két-két lyukkal" (MÉRY 1878,93). 4

5 A régiségtári osztályozás módját részletesen ismerteti: UZSOKI 1965, 49-50. 4

6 A leletvesztés két világháború közötti okait összefoglalta UZSOKI 1965, 57-58, 61. 4

7 Lásd erre UZSOKI 1965, 56. 4

8 Ilyen pl. az 53.244.58. számú cserépfazék. 4

9 Ilyen tárgyak kerültek az 54.1. főszám alá. 5

0 Mithay Sándor szíves szóbeli közlése szerint. Közléséért hálás köszönettel tartozom. 5

1 így pl. XJM 69.10.249. 5

2 Fábry N.: A (győri) kis-kúthoz közel levő szállásoknál felásott temetkezési halomról. Győri Szemle 15 1871/51, 230, ugyanezen edényt említi még: MÉRY 1871, 7, illetve MÉRY 1876, 53; továbbá: MÉRY 1878, 93, (1. tétel); MÉRY 1879, 195, (3. tétel). 5

3 Lásd pl. az alábbi leltári számon őrzött edényeket: 69.10.204; 69.10.207; 69.10.238. 5

4 Lásd pl. az alábbi leltári számon őrzött edényt 53.357.207. 5

5 Lásd pl. az alábbi leltári főszámon őrzött edényeket: 53.355. 1-, 69.10. 15

6 Ltsz.: 54.1.54. 5

7 Ltsz. sz.: 53.266.1. 5

8 TAKÁCS 1996, 5. Á. 11. LTSZ.: 54.1.37. A múzeum régészeti naplója szerint e tárgy ismeretlen lelőhelyű. Alján azonban egy olyan kisméretű, számozott matrica található, amely egyébként csak a homkogödröki lelőhelyű edényeken fordul elő. 5

9 Ltsz.: 53.244.75. Közlése: TAKÁCS 1996, 13. TÁBLA 2. 6

0 Ltsz.: XJM 53.244.99. 6

1 E pohártípust elemezte: Holl I.: Középkori cserépedények a budai várpalotából (XIII-XV. század). — Mittelalterliche Keramik aus dem Burgpalast von Buda (13.-15. Jahrhundert). BudRég 20 (1963) 345, 351; Parádi N.: Az Esztergom-Széchenyi téri ásatás. — Ausgrabungen in Esztergom, Széchenyi-Platz. ArchÉrt 100 (1973) 236; POLLA 1979, 127-132; Kozák K: Kerámiatörténeti tanulmányok (Dunántúl). — Studien über die Geschichte der Keramik I. VMMK 18 (1986) 328. A pohárforma brünni illetve innsbrucki párhuzamait/előképeit közli: Walcher von Molthein, A.: Beiträge zur Geschichte mittelalterlicher Gefässkeramik. Kunst und Kunsthandwerk (Wien) 13 (1910) 10, 11. ábra; Dexel, W.: Deutsches Handwerksgut, eine Kultur- und Formgeschichte des Hausgeräts. Berlin 1939, 206. ábra 2. 6

2 Egy valószínű párhuzamát közli a Somogy megyei Nagycsepely-Kiskútról: Magyar K: Szántódpuszta és környéke a középkorban. Szántódi füzetek V. [Győr 1983] 86. 7. kép. 6

3 A homokgödröki, külvárosias település templomának kérdését a terület 19-20. századi, rohamléptekkel zajló iparosításán túl az is nehezíti, hogy az összefügg a város középkori topográfiájáról folyó, évtizedes vitával. Mivel feldolgozásunk tematikáján kívül esik annak elemzése, Szentbendekfalva vagy esetleg Győr nevet viselte-e a Homokgödrökben megbolygatott település, arra a kérdésre sem kívánunk kitérni, vajon e település temploma állt-e a Baross-híd nádorvárosi hídfőjénél. A homokgödörki település nevéről ill. templomáról folytatott vita szakirodalmát alaposan összefoglalta: SZŐKE 1959, 93. 6

4 Zolnay L.: Az 1967-75. évi budavári ásatásokról s az itt talált gótikus szoborcsoportról. — Les fouilles au chateau de Buda (1967-1975) et la trouvaille de la galerie des statues gothiques. BudRég 24/4 (1977) 28. ábra 1-6; H. Gyürky K: Das mittelalterliche Dominikanerkloster in Buda. FontesArchHung 1981, 12. t. 6.; Caplovic, D.: Zivot v dedinskom prostredi stredovekého Uhorsku. ArchHist 24 (1999) 5. ábra. Hálás köszönettel tartozom Holl Imrének a kőedényekre vonatkozó szakirodalom áttekintésében nyújtott segítségéért. 6

5 Sőt az sem lehetetlen, hogy e mészkőedény is a Homokgödrökben került napvilágra. Erre utalhat az 1898-as gyarapodási jegyzék alábbi megfogalmazása: „Vétel utján: (...) mészkőből faragott medencze (...) a győri homokgödri Arpádkori telepről." BÖRZSÖNYI 1898, 50. Nota bene: e kőedény nem lehet azonos az emberfejekkel díszített példánnyal, hiszen azt Börzsönyi már az 1894-ben írott cikkében szerepelteti. 6

6 A kőedények eredetének kiderítését talán segítheti egy területi szempontból rendkívül távoli, formai szempontból azonban igen közeli párhuzam. A fentebb leírott ismeretlen, Győr környéki lelőhelyű, ill. lébényi kőedénynyel formai szempontból szinte teljesen azonos, azaz szintén kúpos testű, és négy merevítőbordával rendelkező kőedény látható a tunéziai Hammamet várának udvarán berendezett kőtárban. Mivel a helyszínen katalógust vagy egyéb tájékoztatást 1998-ban nem találtunk, csak annyit tudtunk megállapítani, hogy a kiállított faragványok egy része valószínűleg későantik eredetű, más darabok viszont inkább középkorinak vagy újkorinak tűntek. E tunéziai párhuzam természetesen nem azt jelenti, hogy a győri, lébényi vagy más magyarországi merevítőbordás kőedények esetében komoly formában kellene számolunk az import lehetőségével. Ennek ui. az edények törékenysége, ill. anyaguk — a meglehetősen egyszerűen beszerezhető mészkő — határozottan ellentmond. Azt viszont igencsak érdemes lenne további vizsgálat tárgyává tenni, mennyiben tekinthető maga a forma mediterráneumi eredetűnek. Annál is inkább, mert a kőmozsarakhoz formai szempontból igen közeli bronzmozsarak esetében egy, a közelmúltban megjelent összefoglalás a dél-európai, konkrétabban spanyolországi eredetet tartotta valószínűnek: Lovag, Zs.: Mittelalterliche Bronzegegenstände des Ungarischen Nationalmuseum.