Petercsák Tivadar – Váradi Adél szerk.: A népvándorláskor kutatóinak kilencedik konferenciája : Eger, 1998. szeptember 18-20. / Heves megyei régészeti közlemények 2. (Eger, 2000)

Takács Miklós - Paszternák István: A győr-homokgödröki 10-11. századi temetőrészletek és középkori település

A GYŐR-HOMOKGÖDRÖKI 10-11. SZÁZADI TEMETŐRÉSZLETEK ÉS KÖZÉPKORI TELEPÜLÉS 289 Catalogi Musei Nationalis Hungarici, Series Archaeologica III. Budapest, 1999, 109, 301-304. tétel. 6

7 GÁBORJÁN I960,23-30. Felfogása szerint az általa közölt edény semmiképpen sem tehető a 16. század elé. 6

8 BÖRZSÖNYI 1897, 15-18. Elfogadja érvelését HÖLLRIGL 1930, 156; TAKÁCS 1986, 34; GABLER-SZŐNIY-TOMKA 1990, 24. 6

9 Az 1271 -es kiváltságevelet máig ható érvénnyel elemezte: Fügedi E.: Győr város 1271. évi kiváltságlevele. In: Győr. Várostörténeti tanulmányok. Szerk: Dávid F. - Lengyel A. -Z. Szabó L. Győr 1971, 109-117. 7

0 A homokgödröki kerámia vonatkozásában elsőként jelölte meg ezen időhatárokat: SZŐKE 1959,93. 7

1 Ezen ábrázolásokat összegyűjtötte: VERESS 1993, A 47., 48., 55. 61. 90. oldalon levő kép. 7

2 A számarányok érzékeltetése végett: az 1871 és 1880 közötti gyarapodási jegyzékekben Méry Etel nem kevesebb mint 98 edény előkerüléséről tudósít. E szám értékét azonban némiképp viszonylagossá teszi az, hogy nem lehetünk biztosak abban, vajon az összes „barbáredény" középkori volt-e. 7

3 Egy rituális célzattal elásott edényt dolgozott fel klasszikus érvénnyel: Sági K: Árpád-kori varázslás régészeti emlékei. — Andenken der Zauberei während der Arpadenzeit. VMMK 6 (1967) 55-85. Lásd még: Fodor I.: Középkori építőáldozat Jászágón. — Mittelalterliches Bauopfer in Jászágó. ComArchHung 1986, 139-145. A Kisalföld vonatkozásában elemezte e kérdést: TAKÁCS 1993, 207-208. 7

4 A földbe kerülés e módjára következtetett BÖRZSÖNYI 1894, 13-14. 7

5 A homokgödröki ép edények ilyen értelmezése mellett foglalt állást: GABLER-SZŐNYI-TOMKA 1990,24. 7

6 Közöletlen. A hivatkozás engedélyezésért Tomka Péternek tartozom hálás köszönettel. 7

7 Takács M.: 10-14. századi falvak a Kisalföldön (Kerámia, építmények, településszerkezet). Kandidátusi értekezés. Kézirat. Budapest-Győr 1993, 483; 614. j. A biztos lelőhelyek: 1. Árpás-Dombifold (T. Szőnyi E.: Árpás-Dombifóld. RégFüz, Ser. I. 31 (1978) 93; XJM RégAd 9-92); 2. Bőnyrétalap-Zsófia (Zolja)-major (XJM RégAd 9-92); 3. Csikvánd-Belterület (TAKÁCS 1986, 35-36); 4. Gyarmat-Belterület, Magyar utca (32/2 lh.) (Mithay S.: Régészeti adatok a győri járás történetéhez. Győr 1956, 24; Dax M. - Éri I. - Mithay S. Palágyi Sz. - Torma I.: Veszprém megye régészeti topográfiája. A pápai és zirci járás. Magyarország Régészeti Topográfiája 4. Budapest 1972, 112); 5. Győr-Belváros, Kazinczy utca (XJM RégAd 992-71); 6. Győr-Homokgödrök, a Fehérvári úti közúti híd 1967-es leletmentése (UZSOKI 1968, 18); 7. Győrszemere-Tégladomb, VIKUV-telep (XJM RégAd 1-92); 8. Kajárpéc-Kispéc, belterület (TAKÁCS 1993, 207-208); 9. Kajárpéc-Pokolfadomb (TAKÁCS 1993,207). 7

8 Sajnos a szöveggel ellentétben a közleményhez e helyen rajzok nem tartoztak. Az emlegetett ábrák — vagy ezek egy része — alighanem Fábry azon szabadkézi rajzaival egyeznek meg, melyeket utóbb Uzsoki András közölt reprintként (UZSOKI 1968, passim) és amelyek egy részét dolgozatunk képanyagában is megtalál az Olvasó. 7

9 E publikáció — a lelőhely és régészetünk nagy kárára — sajnos nem készült el.