Petercsák Tivadar – Váradi Adél szerk.: A népvándorláskor kutatóinak kilencedik konferenciája : Eger, 1998. szeptember 18-20. / Heves megyei régészeti közlemények 2. (Eger, 2000)
Takács Miklós - Paszternák István: A győr-homokgödröki 10-11. századi temetőrészletek és középkori település
A GYŐR-HOMOKGÖDRÖKI 10-11. SZÁZADI TEMETŐRÉSZLETEK ÉS KÖZÉPKORI TELEPÜLÉS Takács Miklós - Paszternák István I. Bevezetés (T. M.) Jelen dolgozat előzetes közlemény. Egy nagyobb lélegzetű, katalógusszerű leletfeldolgozás első részeredményeinek összefoglalása. Közreadása talán azzal indokolható a leginkább, hogy néhány olyan kérdésre szeretnénk ráirányítani a kutatás figyelmét még a teljes feldolgozás elkészülte előtt, amelyek jelentősége feltehetően túlnő Győr, sőt még talán a Kisalföld 10-16. századi anyagi kultúráján is. Jelen dolgozatnak már csak előadás jellegénél és kötött terjedelménél fogva sem lehet célja a lelőhely(ek)ről múzeumba jutott leletanyag teljességének közlése, elébevágva ezzel a tervezett katalógusszerű publikációnak. Szándékunk szerint ez alkalommal csupán néhány, a lelőhely jellemzéséhez elengedhetetlenül szükséges tárgyat emelünk ki részletesen. 1 A magyar középkori régészet egyik súlyos, de csak igen kevéssé ismert vesztesége a győrhomokgödröki lelőhely megsemmisülése a 19. század végén. Jelenleg sajnos már inkább csak sejthető a középkori városmagtól keletre elterülő néhai lelőhely egykori gazdagsága. Hiszen a Homokgödrök egy jelentős hányadát 1850 és 1890 között megsemmisítette az agyag- és a homokkitermelés, majd pedig az addig még bolygatatlan részek a város igen dinamikus, dualizmus-kori iparosításának estek áldozatul. A lelőhelyen a legnagyobb kiterjedésű tereprendezés az 1870-es és 1890-es évek között zajlott, egy sertéshizlalda valamint a mellette létesült szeszgyár, ill. az igen gyors ütemben terjeszkedő vagongyár építése idején (FISCHER -LOVAS É.N, 132; VÖLGYI 1940, 52; UZSOKI 1968, 5-11; HONVÁRI 1984,25-26). A különböző kutatók, egyes részleteikben egymásnak ellentmondó leírásai, 2 illetve a II. József-kori ún. I. katonai felmérés térképfelvétele (1. kép 1) alapján 3 joggal feltételezhető, hogy a néhai lelőhely felszíne topográfiai szempontból meglehetősen változatos lehetett. Egyrészt a Mosoni-Duna partjával párhuzamosan, nagyjából kelet-nyugati irányban hosszan elnyúlt egy magaspart. Másrészt pedig e háttól délre — attól egy hajdani mélyút által elválasztva — állt több (legalább két!) kisebb, kerekded kiemelkedés az országút (azaz a későbbi Budai út) északi oldalán. Harmadrészt pedig az országút déli oldalán egy további, a 18. század végén felvett térképen csak bizonytalan kontúrokkal jelzett magaslat sejthető. A II. katonai felmérés 1840-ben készült térképe 4 sajnos nem segíthet a Homokgödrök topográfiájának tisztázásához, mert végigfut rajta a ,, Ferdinandstadt" felirat. Fontos adatokat tartalmaz viszont a Borovszky Samu által szerkesztett Magyarország vármegyéi és városai c. sorozat Győr vármegyét bemutató kötetének Győr-térképe (1. kép 2). 5 Erről ui. nemcsak a különböző gyárak 19. század végi kiterjedése olvasható le, hanem az is, hogy a Budai út nyomvonala nem követi pontosan a régi országút helyét, attól kissé északabbra, az I. katonai felmérésen jelzett mélyút vonalában fut. 6 Az új nyomvonal következtében állhatott elő azon helyzet, hogy az I. katonai felmérésen még az országút északi oldalán álló, szabálytalanul kerekded alakú, és legalább két csúccsal rendelkező dombvonulat már az Új szállások területére, azaz a Budai út déli oldalára került. Fábry Nándor 1871-ben mérnöki precízséggel felmérte a Homokgödrök egyik „önálló halmát", melyet a jelenleg rendelkezésre álló teHeves Megyei Régészeti Közlemények 2, 2000.
