Petercsák Tivadar – Váradi Adél szerk.: A népvándorláskor kutatóinak kilencedik konferenciája : Eger, 1998. szeptember 18-20. / Heves megyei régészeti közlemények 2. (Eger, 2000)
Fórizs István - Pásztor Adrién - Tóth Mária - Nagy Géza: Avar kori üveggyöngyök röntgendiffrakciós és elektron-mikroszondás vizsgálata. Alapadatok az üveggyöngyök genetikájához III. Az üveggyöngyök zárványai
AVAR KORI ÜVEGGYÖNGYÖK RÖNTGENDIFFRAKCIÓS ÉS ELEKTRON-MIKROSZONDÁS VIZSGÁLATA Alapadatok az üveggyöngyök genetikájához III. Az üveggyöngyök zárványai Fórizs István - Pásztor Adrién - Tóth Mária — Nagy Géza Régészeti célkitűzés Az 1998-2001 közötti időszakra elnyert OTKA-kutatás keretében lehetővé vált a már korábban megkezdett (PÁSZTOR 1996; FÓRIZS et al. 1996; FÓRIZS et al. 1999) elemanalitikai vizsgálatok folytatása. E kutatás végleges célja egy kora avar kori (6. század vége - 7. század) gyöngymonográfia elkészítése a ma elérhető legmodernebb feldolgozási módszerek alkalmazásával. Ez a kézikönyv tartalmazza majdan a kiválasztott korszak gyöngyviseletének tipológiai és tipokronológiai elemzését; s a feltételezett kereskedelmi kapcsolatok, gyártástechnológiai módszerek elemzésén túl az elemanalitikai vizsgálatok eredményeit is. A tárgyalt gyöngy leletanyag legközelebbi tipológiai párhuzamai egyértelműen ? Meroving kultúrkör (frank, észak-itáliai .xgobard, alemann s bajor) irányába, valamint Bizánc peremkultúrájának térségei felé mutatnak. Éppen ezért szerencsésnek mondható az a tény, hogy fellendültek a németországi elemanalitikai vizsgálatok is, mivel így lehetővé válhat a magyarországi üveg leletanyag műszeres analitikai vizsgálati eredményeink összevetése a tipológiailag rokon Rajna-vidéki üvegleletekkel. A nemzetközi kutatást — a magyarországiakhoz hasonlóan — azonos cél vezérli: az esetleges központi műhelyek, a receptúra, a kereskedelmi kapcsolatok, illetve a helyi műhelyek lokalizálása. Az avar kori üveggyöngyművesség származási helyének lokalizálása terén elszórtan történtek halvány kísérletek ( KOCH 1968,54; SALAMON et al. 1977), amelyek szerint pl. az ún. szemes gyöngyök, ill. rátétdíszes színes gyöngyök eredetét a kutatók a Kárpát-medencéből származtatták. Vizsgálataink során azonban még mindig megválaszolásra vár az, hogy valóban igazolható-e az egyes műhelyek lokalizálása ebben a térségben. Sajnálatos módon igen kevés számú az a műhely, amelyet ismerünk a korszakból. Jelenleg publikálatlan a Pozsony mellett feltárt üvegkészítő műhely (D. Stassiková-Stukovská szóbeli tájékoztatása), amely esetleg összefüggésbe hozható a kárpátmedencei kora avar kori gyöngy leletanyaggal. Jó analógiát említhetünk a hollandiai maastrichti Meroving-kori lelőhelyről a vörös és sárga opak üveggyöngyök színezési eljárását tekintve (Sablerolles et al. 1997; Fórizs et al. 1999). Ezen a lelőhelyen feltárt hulladékok, üvegtörmelékek (750 db, üveggyöngykészítéshez kapcsolódó lelet: gyöngydarab, tégelytöredék, kerámia) üvegkészítő műhely közelségét feltételezik. A mühelykérdés eldöntésében véleményünk szerint jelentős előrelépést eredményezhet az egyes avar kori üveggyöngyök zárványainak részletes elemanalitikai vizsgálata. Sajnálata módon ez idáig a szakirodalomban az üve, gyak zárványairól igen elvétve találhatunk formációkat. Ugyanakkor vizsgálataink egy telmüen meggyőztek bennünket arról, hogy a zárványok az üveggyártásról, a készítéstechnikáról és a felhasznált nyersanyagok típusairól is olyan információkat szolgáltatnak, amelyeket semmiféle más vizsgálat során nem nyerhetünk. Rövid üvegkészítési áttekintés Mesterséges üveget több mint ötezer éve készít az ember. Már a legrégebbi leletek is — pl. Heves Megyei Régészeti Közlemények 2, 2000.
