Petercsák Tivadar – Váradi Adél szerk.: A népvándorláskor kutatóinak kilencedik konferenciája : Eger, 1998. szeptember 18-20. / Heves megyei régészeti közlemények 2. (Eger, 2000)

Fórizs István - Pásztor Adrién - Tóth Mária - Nagy Géza: Avar kori üveggyöngyök röntgendiffrakciós és elektron-mikroszondás vizsgálata. Alapadatok az üveggyöngyök genetikájához III. Az üveggyöngyök zárványai

148 FÓRIZS ISTVÁN - PÁSZTOR ADRIÉN - TÓTH MÁRIA - NAGY GÉZA Egyiptom: Óbirodalom, Hurrita Birodalom (VANDIVER 1983) — fejlett üvegkészítési és szí­nezési eljárásokról tanúskodnak. Kezdetben az üveget két alapanyagból (1. homok 2. sótűrő növény hamuja vagy természetes szóda) készí­tették, majd harmadik komponensként mész­követ is használtak. A két vagy három kompo­nensből való készítés helyenként és koronként változott. Mivel a tisztítatlan nyersanyagokból készült üveg színe nem volt tetszetős, ezért már a korai időszakban kialakultak a különböző (egyébként nagy titokban tartott) színezési el­járások. Rendszerint rikító, erőteljes színeket adtak az üvegtárgyaknak vagy mázaknak. Ezekkel az erős színekkel egyben sikerült a fő összetevők szennyező elemei (pl. Fe) által oko­zott zavaró színárnyalatokat elnyomni vagy csökkenteni a sötétebb színek (vörös, fekete) esetében. A világos színeknél (fehér, sárga) azonban továbbra is sok gondot okozott a vas által okozott elszíneződés, ezért hamar kiala­kultak a térben és időben szintén változó-fejlő­dő színtelenítési eljárások. Előbb antimonnal (Sb), később mangánnal (Mn) színtelenítettek (HENDERSON 1985,284). Ezeken túlmenően még használtak belső redukáló, homályosító és mó­dosító anyagokat is (pl. ólom, ón). E sokféle nyersanyagot különböző helye­ken, részben különböző ércek formájában bá­nyászták, azokat sokszor eltérő eljárásokkal dolgozták föl, a kereskedelem útján pedig elke­rültek az üvegkészítési helyekre. Az üvegké­szítési, színezési, színtelenítési és formázási el­járások térben és időben szintén változtak-fej­lődtek. Mindezek az ismeretek azonban mára már főrészt elvesztek, csak három írásos emlék beszél e régi mesterség műhelyfogásairól: 1. ékírásos agyagtáblák ( OPPENHEIM et al. 1970), 2. Caius Plinius Secundus (A.D. 77) Naturalis História c. 32 kötetes könyve, valamint 3. Theophilus presbyter 1120 körül írt háromkö­tetes műve (THEOPHILUS 1983). Sok esetben azonban az üveggyöngyök nem tökéletes üvegek, különféle zárványokat tartal­maznak, amelyek létéből, méretéből, kristályos szerkezetéből, kémiai összetételéből és mikroszöveti jellemzőiből számos következte­tést lehet levonni az üvegkészítésnél használt nyersanyagokra, azok eredetére és az alkalma­zott technológiákra vonatkozóan. Ily módon megszólaltatva az üveggyöngyök kereskedelmi kapcsolatokról, műhelybeli fogások elterjedé­séről, valamint népek közötti kapcsolatokról beszélhetnek. Az elemzett gyöngyök tipokronológiai leírása Budakalász-Duna-part avar kori temető 1 Bl: 395. sír (ID.No. 1770:1.04.1/03.02/04.09) (1. kép): Sötétvörös színű, lukacsos, matt felületű testen kilenc­szeres szürkésfehér, érdes felületü, síkba simuló hurok­folyatott és a bázisos furat körül egy-egy okkersárga, ko­pott, porózus vonalfolyatott rátétdíszes, lapított gömb alakú, átlátszatlan (opak) üveggyöngy (H.: 0,8 cm; Átm.: 1,2 cm). B2: 310. sír (ID.No.1825:1.04.1/03.08/05.04) (2. kép): Sötétvörös színű, fényes, kopott, lukacsos felületű ala­pon nyolcszoros lapos, érdes és lukacsos felületü fehér színű vonalfolyatott és ezen négyszeres lapos, áttetsző türkizkék színű hullámvonal-folyatott rátétdíszes, defor­mált, lapított gömb alakú, átlátszatlan (opak) üveg­gyöngy (H.:0,9 cm; Átm.: 1,2 cm). B3: 372. sír (ID.No. 1545:1.04.1/03.04/05) (2. kép): Sötétvörös színű, érdes, matt, kopott, lukacsos felületű alapon négyszeres lapos, érdes, lukacsos felületű fehér színű vonalfolyatott és ezen négyszeres lapos, áttetsző türkizkék színű hullámvonal-folyatott rátétdíszes, defor­mált lapított gömb alakú, átlátszatlan (opak) üveg­gyöngy (H.:0,8 cm; Átm.: 1,1 cm). B8: 395. sír (ID.No.1765:1.04.1/00): Világos okkersárga színű, lukacsos, porózus, törött testű, lapított gömb alakú átlátszatlan (opak) üveggyöngy; fu­ratában feketés elszíneződés (H.: 0,2 cm; Átm.: 0,6 cm). B12: 395. sír (ID.No. 1763:1.04.2/00) (3. kép): Okkersárga színű, lukacsos, porózus felületű, kétszere­sen összetett lapított gömb alakú átlátszatlan (opak) üveggyöngy (H.: 0,6 cm; Átm.: 0,6 cm). B13: szórvány (3. kép) Okkersárga színű, lukacsos, porózus felületű, lapított gömb alakú átlátszatlan (opak) üveggyöngy töredéke (H.: ? cm; Átm.: ? cm). B15: 395. sír (ID.No....: 1.04.1/01.03): Barnásfekete színű, fényes, kopott, lukacsos felületen három darab, síkból kiugró, világossárga színű, matt, dudoros rátétdíszes lapított gömb alakú átlátszatlan (opak) üveggyöngy. B18: 203. sír (ID.No.1697:1.04.1/01.03/04.03): Barnásfekete színű, fényes, kopott felületen három sík­ból kidomborodó, világossárga színű, matt, dudoros rátét és körülöttük háromszoros domború világossárga

Next

/
Thumbnails
Contents